Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

mondott Jakab fia Brictius. Pál kovács Benedek és Jakab csizmadia Antal fia, hidvégi Antal nemes ember Máté és Pál fia, továbbá az uradalomhoz tartozott kisebb települések népei és jobbágyai bíráik vezetésével. A főbenjáró ügyben készült jelentés kísérő iratait Mályusz Elemérnek sem sikerült megtalálnia, mert feltételezésem szerint eretnek ügyről lévén szó, azok a pécsi püspöki levéltárba kerültek, s annak irataival együtt a török uralom idején elpusztultak. A rajtaütés bibliai nevet viselő szereplői, a hátterüket adó szlavóniai és boszniai események azonban erős vajszlói eretnek közösség létezését sejtetik már ekkor.

60 17 év múlva, 1421-ben a ferencesek generális gyűlése az elharapódzó tévhit felszámolására Baranya, Somogy, Zala megyék egész Dráva menti területére inkvizítort kér, mert szerintük az eretnekek bűnei miatt rendelte Isten e tájra a pusztító törőköt.

61 Huszitizmus A XIV-XV. század a történelem által pusztulásra ítélt magyar Délvidék virágzásának a kora. Dús földjei bő terméssel jutalmazzák a szántóvetőt, a Duna, Dráva és a Száva árterein virágzik az állattartás. Kitűnő bort adnak a Szerémség és Baranya hegyei. Az észak-déli és kelet-nyugati utak metszéspontjain, a nagy folyók átkelőhelyein mezővárosok sora virágzik. Székely György a szerémségi mezővárosok Kamonc (Kamenic), Újlak (Ilók), Szalánkemén (Szlankamen) fejlődését tartja modell értékűnek,

62 mert a huszitizmus legszenvedélyesebb összecsapásai ott zajlanak; s ott tudja megmutatni Marchiai Jakab is az egyház középkori jellegű hatalmát. A reformáció felé ívelő változás hordozói azonban a Duna és a Dráva mente mezővárosi polgárai lesznek, ezért nem szabad szem elől tévesztenünk XV-XVII. századi fejlődésüket.

63 A gazdag mezővárosok és falvak sűrű hálózatával borított pécsi egyházmegye jövedelme olyan óriási, hogy 1410 körül a pápai kamarának és a bíborosok kollégiumának közköltség (commune servitium) fejében többet fizetett, mint a kalocsai érsek, és kétszer annyit, mint egri társa.

64 A waldens és a huszita eretnekség gócai azokon a településeken alakultak ki, amelyek már megindultak a lazább kapcsolatokat ígérő mezőgazdasági fejlődés útján. 60 OL DL 8943. In: Zsigmond-kori oklevéltár. II. 3027. sz. 355-356. 61 ÁLDÁSYA. 1895. III. 284-285.427. sz. Vö. SZÉKELY Gy. 1956.557. 62 SZÉKELY Gy. 1956. 346. 63 BÁCSKAI Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Bp. 1965. Értekezések a történelemtudomány köréből. Űj sorozat, 37., Uo. Mezőgazdasági árutermelés és árucsere a mezővárosokban a XV. században. In:Agrártörténeti Szemle. Bp. 1964. 1-2. sz. 1-35.; RŰZSÁS Lajos: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI—XVII. században. In: Szigetvári emlékkönyv. Szerk.: RŰZSÁS Lajos. Bp. 1966. 199-234.; KATHONA Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformációtörténetéből. Bp. 1974. Tolna mezőváros gazdasága-társadalma. 11-15. 64 SZÉKELY Gy. 1956. 346. 47