Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

A század második felében Csehországból, Ausztriából és Stájerországból különböző időpontokban érkezett waldensek, az 1401-ben nyomukban jött inkvizítorok elől Erdély és a Délvidék felé húzódtak. Ez utóbbit gyakran emlegette vallási viharzónaként Kardos Tibor.

5 6 Itt mindenekelőtt a kor fejlődő mezővárosaiban élt egyszerű iparosok (csizmadiák, kovácsok, szabók) fogadták őket szeretettel. Ők hallgatták legszívesebben az aszkezisről, szegénységről, laikus papságról, a katolikus szertartások elvetésének szükségességéről szóló tanításaikat, és örömmel vettek részt bibliaolvasó közösségeik foglalkozásain is. Valószínűleg közülük kerültek ki az első világi írástudók (Laici Litterati), akik a nyomukba lépő huszitáknak tanítómesterei, a bibliaolvasás fontosságát hangsúlyozó leendő reformátoroknak pedig előfutárai voltak. Kardos Tibor szerint velük kezdődött a laikusok és egyháziak közötti különbségek lerombolása, a bibliacentrikus gondolkodásmód meggyökereztetése, a kiválasztott bibliai textusok népszerűsítése; de nem volt tőlük idegen az egyházi és világi hatalmasok gyűlölete sem. Az ugar feltörésének óriási munkáját az obszerváns szerzetesek velük együtt végezték.

5 7 Az utóbbiak közül került ki a híveit szolgáló lelkipásztor eddig ismeretlen típusa, és valószínűleg ők fordították horvát és magyar nyelvre a szolgálat közben használt aktuális evangéliumi részleteket, a perikópákat is. Stájerországból Szerémség felé a Mura és Dráva mentén vezetett a középkorban a jól ismert Radkersburg-Siklós—Eszék közötti út. Ennek jelentős helyi csomópontja volt a margitszigeti apácák nyugat-baranyai birtokának központja, Vajszló. Földesurai 1354-ben szereztek számára hetivásár tartására jogot, amelyben név nélkül találkozhatunk már javaikat adó-vevő emberekkel és kereskedőkkel.

5 8 Luxemburgi Zsigmond 1400. április 1-én kelt oklevele pedig szabad mozgást biztosít az apácák vajszlói jobbágyainak (is) „ ... a midőn pro eorum victuum necessariorum querendis' járnak, s megtiltja egyben, hogy a világi hatóságok emberei ,,őket személyükben és javaikban arrestálva' , ítélkezzenek felettük.

59 Ezek előre bocsátásával tanulságos beleolvasni Gyulai Frank és Németi István fia János (az utóbbi családja Vajszló részbirtokosa is volt) baranyai alispánok 1404. március 3-i jelentésébe. E szerint a sámodi uradalom jobbágyai veichi (vejti) Imrének Bertalan nevű testvérét, amikor Maróti János bánhoz ment, Vajszló határában megölték, két familiárisát félholtra verték, kíséretét szétkergették. A vizsgálatot Maróti János bán, a bosnyák függetlenségi törekvések és a tőlük elválaszthatatlan patarénus szekták ellenségének kérésére indították. A tettesek között találkozhatunk Jakab fia Péter Barnabás fiával, a vajszlói vajdával (korabeli jelentése kapitány), társai között van Jakab varga, a „Fazakas -nak 56 KARDOST. 1931.52. 57 Uo. 57-58., 68. Eredetije: Pozsonyi Káptalan, Hevenessy Gyűjtemény. V. 283. Kiadta FEJÉR, Georgius: Codex diplomaticus regni Hungáriáé ecclesiasticus et civilis. Pestini, 1829-1844. IX. 2. 318., közli még BRUSZTLE, Josephus: Recensio universi cleri diocesis Quinque-Ecclesiensis ... Quinque-Ecclesiis. IV. 1874. 752-753. 59 MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond-kori oklevéltár. II. Bp. 1951-1958. 169. sz. 26. 46