Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A nyugati reformáció "befogadásának" történeti és ideológiai előzményei a XIII-XV. századi Dél-Magyarországon / 35. o.

A történeti demográfia részeredményei arról beszélnek, hogy a középkori Délvidék XVIII. századra megmaradt vagy akkor érkezett népessége nemzetiségre, vallásra, vagyoni állapotra való tekintet nélkül az egykerendszerben kereste később is egyéni és kollektív problémái megoldását. A gyökereket kutató történész ezúttal csak a lélektan vastörvényére tudja felhívni olvasói figyelmét: „Ha tartóssá válik a szüntelen nyugtalanság ... kiszámíthatatlanság, az ember azonnal reagál: önpusztítással, kedvezőtlen népesedési folyamatokkal ... az általános életkor csökkenésével stb" 47 Nyugati eretnekség a Délvidéken Az eretnekek behatolását, nézeteik terjedését nem sikerült megakadályozni a XIII. században sem, mert erkölcsi válság volt Magyarországon is. Már az 1279. évi budai zsinatról készült jelentés plébánosok által kocsmává tett parókiákról, fosztogatásba, gyújtogatásba, verekedésbe keveredett, komédiásokat, igriceket hallgató, kockázó, kocsmázo papokról beszél, akik szabadjára engedték hajukat is, hogy fülük sem látszott ki alóla. Botránkozással említi, hogy felszentelt temetőkben, sőt templomokban emberek táncolnak, a megürülő kolostorokba világiak költöznek, s azok lakóépületeiben tartják marháikat, szamaraikat is.

48 A XIV. század elején maga a pápa figyelmezteti Károly Róbert (1308—1342) magyar királyt az eretnekek térhódítására, s ekkor veszi kezdetét a IV. Béla által behívott, szigorúbb szertartású, boszniai obszerváns ferencesek kolostorainak szaporodá• 49 sais. Érdemes belenézni azonban azokba a bullákba is, amelyekkel a római pápák az 1343—1356 közötti időben igyekeztek irányítani az eretnekek elleni harcot.

50 1354. június 22-én VI. Ince (1352-1362) felszólítja valamennyi hazai ferences rend főnökét, tegyék lehetővé, hogy önkéntes fráterek akadály nélkül mehessenek a boszniai eretnekek elleni harcra. — 1355. december 8-án viszont arra kéri a kalocsai érseket, hogy adjon segítséget az egyház elfoglalt magyarországi birtokainak visszaszerzésére. Áldásy jegyzete szerint erre ösztönzi az esztergomi, pécsi és a veszprémi káptalant is. — 1356. augusztus 4-én az új kalocsai érseket megerősítve arra szeretné megnyerni a pápa a kalocsai egyházmegye és Kalocsa város lakosságát, az érsek hűbéPataki Ferencet, az MTA Pszichológiai Intézetének igazgatóját idézi FÁBIÁN Péter: Vértelen-e a békés forradalom? c. írása. In: Népszabadság. 1990. 12. 17. - Vö. BOLT, Robert: A miszszió. Bp. 1988. 244. A spanyol rabszolgavadászoktól félő guarani indiánoknál egy házaspár csak 2 gyermek felnevelését vállalta, mert a férj és feleség csak l-l gyermekkel tudott menekülni. 48 * A jelentés szövegéhez PAULER Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. II. Bp. 1899. 357-363. 1984. évi reprint kiadás. 49 KARDOS Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bp. 1955. 67. 50 ÁLDÁSY Antal: Regeszták a Vatikáni Levéltárból. In: Történelmi Tár. Bp. 1894. 16-28.; 1895.58-59. és 260-288. 44