Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete "A Jászságért Alapítvány" támogatásával) / 281. o.

érdeklődést, hogy a Jász Hírlap következő, nagyobb példányban megjelenő számában újra közzé kellett tenni. Komáromi József, a Jász Múzeum 1943-as évi Évkönyvének szerkesztője Fodor Ferenc monográfiájának szakszerű, részletes ismertetésére dr. Borbély Andort kérte fel, aki 1936—39 közt a jászberényi gimnázium tanára volt. Ismert szakembere volt a kéziratos térképek kutatásának és felhasználásának. Régi térképek a helyismeret szolgálatában címen tanulmányt közölt a berényi gimnázium 1936—37-es évkönyvében. S hogy ehhez a megyei levéltár térképeit is tanulmányozta, azt tanúsítja dr. Balogh Béla egy. magántanárhoz, a szolnoki könyvtár és múzeum alapítójához 1937. május 20-án írt levele: „ ... Nagyon sajnálom, hogy a jómúltkorában személyesen nem találhattalak otthon (egész pénteken voltam odaát, amikor Debrecenben voltál előadáson.) A Vm. Levéltárban kutattam Bedekovich jászsági térképező adatai és térképei után. Sajnos azonban, egy irat lemásolására már nem jutott időm és közben itten még egy adatot találtam, amelynek szeretnék utánanézni. (Zárójelben megjegyzem, hogy az egész délelőttöt a levéltár térképeinek szakszerű katalogizálásával töltöttem el, a Főlevéltáros Úrnak közlésre alkalmassá tettem a térképek jegyzékét és az egészet itthon legépeltem számára, most pedig ezt a kis utánjárást igénylő kérésemet még csak meg sem válaszolta.) Ha nem terhellek és alkalmilag amúgy is a levéltárban lesz dolgod, lennél szíves kikérni a D. Caps. XIX. 1786. fasc. 15. No. 81. aktát, amelyben Bedekovich és Ballá viszonyáról lehet szó (latin nyelven van írva, egy oldalra ráfér az egész, valamelyik értelmesebb diák is lemásolhatja) és annak szövegét számomra elküldeni ... A közölt levéltöredék levéltártörténetileg is érdekes ugyan, de kitűnik belőle az, hogy Komáromi József Borbély Andor személyében értő szakembert kért fel Fodor könyvének recenzeálására. Érdemes tehát az 1943 decemberében megjelent Jász Múzeum Évkönyvének 195-199. oldalán közölt ismertetésből bővebben idézni, mert bármely országos szakfolyóiratban is méltán kapott volna helyet. „Kevés olyan terület van a Magyar Föld tájegységei közül, melyet a modern tájkutatás eszközeivel olyan alaposan feldolgoztak volna mint a Jászság területe. A tájjelleg elhatárolása itt nem annyira földrajzi kérdés, mint inkább történelmi adottság eredménye, ahol a természetes viszonyok finom árnyalatait csak az ottlakó nép finom ösztöne tudta megkülönböztetni... Ha azt mondanánk, hogy Fodor Ferenc munkája hosszas és alapos kutatások és előtanulmányok eredménye, nem méltányolnánk kellően a nagy munkát, amelyet a kérdés megválaszolására fordított. Fodor Ferenc nemcsak foglalkozott a Jászsággal, hanem szeretettel foglalkozott és a modern tájkutatás nagymestere valósággal élete nagy munkájának választotta a Jászság népének, természeti és gazdasági viszonyainak vizsgálatát ... Szinte kínálkozott egy olyan „előéletű táj, mint a Jászság a kiváló felkészültségű tudós tollára — állapítja meg Borbély Andor —, egy olyan munka megírására, amelyben szinte azt mondhatjuk, hogy a tájkutatás módszerét mutatja be a szerző ... Éppen abban látjuk Fodor nagy munkájának értékét, hogy kimutatta, hogy azok a természeti viszonyok, amelyek ma talán a kultúrtájjal elmosódtak, a történelmi múlt286