Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
ADATTÁR - Kaposvári Gyula: Fodor Ferenc: A Jászság életrajza (Hasonmás kiadásban fél évszázad múltán megjelentette a Jászok Egyesülete "A Jászságért Alapítvány" támogatásával) / 281. o.
egymásra a föld és a nép? Milyen természetes és emberi változások történnek itt? A katonáskodó félig nomád pásztorkodó jász hogyan lesz földmives pásztor, majd megint szilaj pásztor, végül mezőgazda? A vizenyős Jászságból hogyan lesz pusztai, majd legelős, végül mezőgazdasági ligetes Jászság? Hogyan alakul ki a népesség és a jász öntudat? Az ideiglenes sátras telepből, szállásból hogyan lesz állandó, rendszertelen, majd kertes, utcás település? Hogyan alakul ki a tanyavilág? Mik a városiasság jelei? Hogyan alakul ki a Jászság mostani élete és milyen irányban fejlődhetik tovább? Hasonló kérdések egész tömkelegére ad feleletet Fodor Ferenc nagy munkája általánosabban s a 351. oldaltól kezdve az egyes jász községekkel kapcsolatban. A legtüzetesebben Jászberényt ismerteti a 426. oldaltól a 479. oldalig. Ebben a nagyarányú munkában találhatunk szépséghibákat, de megállapításainak nagyrésze örökérték, a további fejlődést mérföldlépésekkel viszi előre. Ezért a Jászság általában, az egyes községek és családok nagy hálával tartoznak dr. Fodor Ferencnek. Amiért egyes községek nagy áldozatot hoznak pénzben, azt a jász községek húsvéti ajándék gyanánt kapták a legelőkelőbb tudóstól olyan munka alakjában, mellyel egyetlen város sem dicsekedhetik, nemcsak hazánkban, hanem az egész világon." Csaknem teljes terjedelmében idéztem a szakszerű és olvasásra késztető ismertetőt, amelyben Blénessy keresztmetszetét adja a monográfiának és a jó tanárra jellemző módszerrel kérdez és kérdez, de aki a kérdéseket jól teszi föl, az jórészt tudja a választ is rá. Erre is figyelmezteti olvasóit Blénessy, és ez nemcsak a helytörténeti kutatók számára jelzés, hanem a közösségek, közületek jövőt építő embereire is. A Jászság történetéről, küzdelmeiről szólnak kérdései, de kitetszik belőle ,,a múltból épül a jövő gondolata is. Komáromi József, a Jász Múzeum évkönyveinek szerkesztője, aki műemléki, régészeti és helytörténeti szakcikkein kívül a helyi újságokban is írt, levelet kapott Budapestről Pomázy Constantin ciszterci r. tanártól, az aláírás mellett feltüntetve azt is: „redemptus ivadék. A küldemény könyvismertetést tartalmazott: A Jászság Életrajza. - Dr. Fodor Ferenc könyvérői címmel. Komáromi József a Jász Hírlap 1943. április 29-i számának címoldalán jelentette meg. A lírai ihletettségű írást jól fogadhatták a lap olvasói, mert a szakember tollából vallomásként is hangzott: „Az elmúlt hetek alatt Fodor Ferenc könyvének szerelmese lettem. Utóbb néhány napot vártam, hogy tisztuljon, lehiggadjon az első benyomás, hogy be tudjak számolni róla jász testvéreimnek egy-két objektív szóval. De ezt a tárgyilagosságot csak nem tudtam eltalálni ... Aki látta az elmúlt évek árvízveszedelmét a jász földön, el kell olvasnia a könyv második fejezetét, át kell élnie a jászok döbbenetes erejű hősi küzdelmét a vizekkel ... Klasszikus lapjai a könyvnek a Jászság gazdasági élete című fejezet, a csodálatos gazdag anyagot az eladással kapcsolatos összeírások, leltározások szolgáltatták olyan mértékben, hogy arra kevés példa van az ország más vidékén ... Majd meg a településtörténetben élvezi az olvasó azokat a községenkénti változásokat, amelyeket az életforma megváltozása, meg a nagy szaporaság idézett elő a községek alaprajzaiban ... Pomázy Constantin levélformában írt könyvismertetése annyira felcsigázhatta az 285
