Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.

6. A budai káptalan bizony ságlevele Garábsáp eladásáról 1258. i-..}

1 Ezen oklevél minden olvasójának üdvöt kíván az Úrban a Budai Egyházmegye káptalanja; Mindnyájatoknak jelentjük, hogy amidőn a Szolnok nemzetségbeli Góg [Gwrgan de genere Zounnok], a végső bajban, az örökség tekintetében számbajöhető földekből minden birtokát a Pesten lakó, említett rendből való szerzeteseknek

2 eladta, és később ugyanezt az ügyletet az uralkodó [IV.] Béla, Magyarország királya érvényesnek minősítette, amint ez ugyanezen király úr okleveléből kitetszik, az említett szerzetesek — és közülük kettő, tudniillik Felicián és László — akik az említett szerzetes urak részéről előttünk megjelentek, a király úr egyetértésével, a szóban forgó és örökösök nélkül elhalt Góg [Gorgani] birtokaiból a Garábsáp [Grabsapya] nevű bizonyos földet az összes hasznával, az ahhoz a földhöz számító tartozékokkal, tudniillik a Tisza vizeivel és révjével, az állóvizekkel, az erdőségekkel, a szigetekkel, a nádas kaszálóval, valamint más egyebekkel a Tiszasáp faluból való [de villa Saap] Lőrincnek és Jánosnak, Miklósnak, Györgynek, továbbá Tivadarnak,

3 ugyanezen [Garábsáp] föld szomszédainak eladták hét színtiszta és megvizsgált ezüst márkáért örökjogon való birtoklás céljából; ugyanakkor esküt tettek arra, hogy a mondott teljes pénzösszeget megkapták, és kötelezték magukat, hogy ha a pernek bármiféle fajtája felmerülne azon Garábsáp föld ügyében, úgy őkmaguk [a szerzetesek], az említett embereket mindenféle zaklatástól mentesítenék; Annak a Garábsáp földnek a határa pedig a fentnevezett emberek örökségi földjei mellett kezdődött, innen nyugat felé ? [Toholph] nevű füzes mellett a felsőbb részen átlépte a Tisza vizét és ott a határjel révén felszállt a fentebb lévő királynői föld mellett, továbbá ott megkerülte a Fejérüröm ? [Feyerewrem] nevezetű vizet és innen a ? [Kocho] nevű nyárfa erdő mellett a nádason át felment egy bizonyos 11,2 sor oldevélszöveget hagytunk ki. Ebből öt oklevélsor a váci káptalan 1385. február 14-én kelt hiteles átírásának a bevezető része, ebből kiviláglik, hogy az átírást Gyürki Kecsó'd? Berend? (mások szerint Recsend) kérte. Hat egész két tized sor pedig Dénes erdélyi vajda és szolnoki ispán 1363. szeptember 21-én kelt hiteles átírásának a bevezető része. Ebből viszont az tűnik ki, hogy a kiváltságlevél átírását akkor Nagyrévi Kecsó'd? Berend? (mások szerint Recsend) kérte Külsőés Belső-Szolnok vajdai közgyűlésén (proclamata congregatio), amelyet ismeretlen helyen és időben tartottak. 2 A pesti domonkos rendről van szó. (CSÄNKI Dezső - GÁRDONYI Albert: Budapest történetének okleveles emlékei. I. Bp. 1936. 64.) Ebból a szövegrészből az valószínűsíthető, hogy a földvásárlók lakhelye (villa Saap) Belsó'sápon volt, amelyet egy 1941-ben készült térkép Nagyrévtől északra, kb. 2,5 km-re helyez. A határleírásból pedig arra lehet következtetni, hogy Garábsáp talán Külsősáppal azonosítható, amelyet ugyancsak a fenti térkép (OSZK Térképtár, Nyomtatott térképek, JNKSZ. vm., 1335.000, 1941-ben, greenwichy-i fokbeosztásban készült térképe, TM 2423.) Nagyrévtől délkeletre kb. öt kilométerre helyez. 228