Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.

az ispánom

7 [curialis comes meus] a sziget ügyében [in scyget] esküt tennénk a hitvalló Szent Miklós templomban, úgy a földet mi birtokolnánk Német végrehajtó [mediante pristaldo nemet]

8 révén. Ezért mi a magunk igazsága szerint cselekedtünk, miszerint a mondott helyen [hitvalló Szent Miklós templomában] élő szóval esküt tettünk János apát

9 és a káptalan egyeteme előtt;

10 És hogy Péternek és bárkinek a maradéka az idők folyamán ne tudja megváltoztatni a negyed[birtok]részekkel kapcsolatos ítéletet, azt tanúságtétellel megerősítettük, Amely negyed[birtok]részeknek az egyikét megtartottuk, a másikat a Szigetben [in Scyget] bérbe adtuk, János apát és szerzetestársai beleegyezésével;

11 Az Úr születésétől számított 1225. évben, az újhold kilencedik napján, hétfőn, a többség közös döntése alapján, megpecsételtetett december 25-én"

12 Az oklevél eredetijét, vagy annak másolatát nem találtuk meg. Knauz Ferdinánd - aki 1874-ben, latinul, nyomtatásban is kiadta - a Kamarai lt. Acta ecclesiastica állagban bukkant iá a Fasc. 24. No. 2. alatt. A teljes szövegű dokumentumon akkor pecséttöredékek voltak láthatók és az ABCDEFGIK betűk metszésével volt hitelesítve. Margóján 15. századi kézzel a következő' megjegyzés volt ráírva: „Juramentum fűit in Abbacia Zegediensi in templo santi Nicolaj Ferdinandus, Knauz:Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Tomus primus. Strigonii,1874. 254. Tiszaság 1075-től - a garamszentbenedeki apátság alapításától - volt az apátság birtoka, több más, a megyébe tartozó birtokkal (Felsöalpárral, Tenyővel, Alcsival, Tiszasáppal) együtt.

14 4. II. András király megerősíti a szolnoki vár tartozékát képező Inó falu

1 egy részének birtokában az Esztergomi Egyházat 1234. „[II.] András,Isten kegyelméből Magyarország királya üdvözletet küld az Úrban, az összes keresztény hívőnek, akik számára ez a levél hozzáférhető lesz; Itt vagy gazdasági ispánról, vagy udvarbíróról van szó, nem lehet eldönteni. A Nemet szót határozottan vállalni lehet egy 1245. évi oklevél alapján (OL DL 24.329/2), Az Esztergomi Fó'egyházmegye apátságainak a főapátja. Nem tudni, melyik káptalan egyeteme eló'tt, ha az eskü Szegeden volt. Ezek szerint Tiszaság területét „négy szabályos rész"-re osztották, és ebből csak két negyedrész volt a garamszentbenedeki monostoré. A Szigetet nem tudtuk azonosítani. A latin eredeti szöveg: „Anno ab Incarnatione domini M CC° XXV. Epactae IX. concurrentes II. communi consüio multarum hec carta est assignata, VIII. Kalendae mensis January." 13 > i ' Magyarul: „Az eskü a szegedi apátság Szent Miklós templomában volt". 14 KNAUZ Nándor; A Garan-melletti Szent-Bcnedeki apátság. I. Bp. 1890. 23-32. (latinul), 237-238., 241-242. stb. (magyarul). Inó Szilágycsehtől délkeletre kb. 9 km-re van. A korábbi oklevélközlők közül Knauz Nándor és Bártfai Szabó László a nevét Jenőnek olvasta és Pest megyébe helyezte. Holott különösen az oklevél nyolcadik sorában olvasható „Ynow"-ból sehogysem lehet Jenőt kiolvasni. 224