Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.

Jelen levelünk erejével tudomására akarjuk hozni minden jelenlegi és minden eljövendő [hívőknek], hogy amikor a szolnoki vár jobbágyai [jobagiones Castri de Zonuc] és annak a várnak a polgárai [cives ] — Inó faluban [in villa de Yneu] bizonyos egy ekényi földet az esztergomi Szent Adalbert egyháztól — visszaköveteltek volna, ez a per [Kán] László országbíró

2 előtt a következőképpen végeztetett és bizonyságlevelével megerősíttetett, amelyet közvetlenül utána, tőle szóban is hallottunk; A levél tartalma a következő; „Mi [Kán] László országbíró és Bács [vármegyei] ispán hírül adjuk mind a jelenleg, mind a jövőben [élőknek], akik előtt ez a levél ismert lesz; hogy amidőn a szolnoki vár jobbágyai, együtt annak a polgáraival [jobagiones Castri de Zonuc unacum civibus Castri] Inó faluban [in villa Ynow] egy ekényi földet visszaköveteltek volna az esztergomi Szent Adalbert egyháztól, egy bizonyos Ambrus nevű kanonok és ? [Feud] egyházának a képviselője, ellenzést bejelentve így válaszoltak; hogy a mondott egyház azt a földet, ősidőtől fogva mindig békességesen és nyugalomban, továbbá ugyanazt a földet bármiféle ellentmondás nélkül birtokolta; Mi pedig a feleknek innen is, onnan is szórói-szóra való meghallgatása után, a törvényes rend szerint mellénk vett [emberekkel] a köztük lévő vita alapján úgy láttuk, hogy a mondott földet az esztergomi egyház birtokolta, hogy ha ezt a fent megnevezett Ambrus kanonok és az említett ? [Feud] esküvel bátorkodik bizonyítani; és [ők az esküt] a [királyi] kápolnánkban

3 letették, amint az törvényes és szokásos, És így a gyakran emlegetett föld átszállt az előbb említett egyház hatalmába, örökös birtoklásra, a megzavart és meggyőzött szemben álló fél visszavonulása után, a Sőreg faluból

4 való [de villa Seureg] Simon fiától Imaradótól [Imarado] királyi végrehajtó jelenlétében; Hogy tehát ennek a pernek a végzése mindig érvényes és szilárd maradjon, az emberek gerjedő álnoksága, fondorlata ne tudja érvénytelenné változtatni, a jelenlegi levelet pecsétünk rányomásával megerősítettük és utódaink tudomására juttatni engedtük az 1234-dik évben; Kiadatott István mester, a kancellárunk keze által hogy tehát annak a pernek a végzése örökké sértetlenül és háborítatlanul megmaradjon, sem bizonyos idő elteltével ne lehessen meghiúsítani, a nagyobb biztonság érdekében — a kettős pecsétünk erejével megerősített —jelenlegi oklevelet kiadtuk; Kiadatott Krisztus születésének 1234-dik, országlásunknak [pedig] 31-dik évében. 2 A Kán nemzetségbeli Gyula fia László 1224-1230 és 1234-1235-ben volt országbíró. A királyi kápolnaispánság ezek szerint hiteleshely lett volna már 1234-ben? Avagy csak korlátozott körű hiteleshely? A Történettudományi Intézet által kiadott egyik történeti szintézisben ugyanis az olvasható, hogy „1317 körül indult meg a királyi udvarban a királyi kápolnaispán oklevéladó működése." (MOLNÁR Erik (Főszerk.): Magyarország története. 1.1964. 107. Nem tudtuk megállapítani, melyik Sőregró'l van szó, és azt sem, hogy a királyi végrehajtó lakhelye alapján lehet-e valami érdemleges következtetésre jutni. 225