Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIII. századi történetéből / 217. o.

s hogy tökéletesedett a káptalanok és a konventek oklevélkiadó tevékenysége.

3 Hol találhatók ezek az oklevelek? Az eredetiek az ország különböző levéltáraiban, de állagvédelmi okokból csak kivételes esetekben vehetők kézbe. Fotókópián viszont - a történelmi Magyarország területét is beleértve - az összes Mohács előtti oklevél megtalálható az Országos Levéltárban. Részben az Országos Levéltár Diplomatikai Levéltár (továbbiakban OL DL) állagában, ahol azon oklevelek találhatók, amelyeket az OL állományában lévő iratok közül emeltek ki, részben pedig az Országos Levéltár Diplomatikai Fényképtárában (továbbiakban OL DF), ahol a többi budapesti és a vidéki levéltárakban lévő eredetiek fotókópiáit gyűjtötték össze. Tapasztalatunk szerint — bár kis számban - vannak még további két helyen Mohács előtti oklevelek. Ezek vagy nyomtatásban maradtak fenn,

4 vagy bekötött oklevél sorozatokban, de többnyire csak véletlenszerűen lehet feltalálni őket. Milyen a közölt oklevelek hitelessége? Közülük négy eredeti (2., 4, 12., 14.), három eredeti és hitelesen is átírt (5., 8., 10.), hat pedig hitelesen átírt (3., 6, 7., 9., 11., 13.). Ezeket fenntartás nélkül el lehet fogadni, bár a hiteles másolatoknál már előfordulhatnak névtorzítások. A további kettő (1., 25.) úgynevezett tartalmi átírás. Ezeknek az információ értéke már kisebb, mert nem foglalják magukba az oklevél eredeti szövegét, és veszítenek az életszerűségükből is.

5 Az oklevelek tartalma egysíkú: birtok adományozásról, birtokperről, bútokban való megerősítésről, birtokcseréről, birtokeladásról, személyi státuszban való megerősítésről szólnak. Különös jelentőségű azonban számunkra, hogy gazdag információkat tartalmaznak a szolnoki vár birtokaival kapcsolatos dokumentumok (4., 9., 11., 12., 13, 14.). Az oklevelek térben és időben való megoszlása sem kedvező a feltételezett Külső-Szolnok tiszai része számára. Mindössze öt informál erről a területről, ráadásul mind az öt 1261 előtti, így semmit nem tudunk a század második feléből. A további tíz — a többség - a megye kelet-magyarországi részéből villant fel mozzanatokat, kizárólag az 1261 utáni időkből. így a kört igen erőltetett lenne összezárni. Ami a forrásanyag megkutatottságát illeti: nem lehet lezártnak tekinteni, de minden jel szerint eléri a 80-90 %-ot. Ez lényegesen meghaladja korábbi közléseink hasonló mutatóját. Lappangó oklevelek főleg az OL DF állagban lehetnek, amelyeket helymutató hiányában, csak darabonkénti átnézéssel lehet kutatni. Ez viszont egy személy Pl. megjelennek az első megyék által kiadott oklevelek (pl. Szabolcs vm. kiadványa. 1284. XII. 14. OL DL 44.271, Bereg vm. kiadványa. 1299. V.l. OL DL 57.225, Külső-Szolnok vm. első (?) kiadványa. 1299. VE. 31. OL DL 76.928). Az 1231: XXI. tc-el alakult káptalanok és konventek oklevélkiadó tevékenysége pedig 1291-re válik egységessé. 4 Ezt úgy kell érteni, hogy a nyomtatáskor még megvolt az eredeti oklevél, de elveszett mire megkezdték a Mohács előtti különgyűjtemény kialakítását. 5 Ez gyakorlatilag azért van, mert az eredeti szöveget úgy alakítják át, hogy a szövegezést a jelen idő, kijelentő mód, egyes vagy többesszám valamelyik esetéből a múlt idő, kijelentő mód, egyes vagy többesszám harmadik esetébe teszik át. 218