Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - H. Bathó Edit: Az okszerű méhészkedés kialakulása a Jászságban / 117. o.

ben is, mellyben Káplányi hivatalt viselek, ugyan azon esztendőben némellyek a' Méhekkel való gazdáskodásból látszatos és tetemes hasznot vettek." A viaszt főként a gyertya készítésnél használták. A kor legfőbb világítóeszköze, a viaszgyertya — amelyet nemcsak pénzért vásároltak, hanem mesterektől, árusoktól különféle gabonáért cseréltek - igen drága lehetett. Nagy értéke miatt a különböző vétségek elkövetéséért az egyház sokszor viaszgyertyában mérte ki a büntetést. A jászjákóhalmi protocollum 1778. január 21-i bejegyzése egy Gergely nevű takács legénynek, elkövetett vétségeiért a következő büntetést hozta: „ ... az említett Mártony takátsnak minden rá tett kölcségéért eleget tegyen, és az Templomnak egy pár fél forintos Gyertyát büntetésül vegyen."

4 A méz és a viasz sokoldalú felhasználásából következik, hogy a méneket is igen nagy becsben tartották. A méhészgazdák végrendeletükben mindig meghagyták, hogy haláluk után ki legyen a méhek gondozója. Rigó Apolló, Gulyás Fülöp özvegye a következő rendelkezést tette 1852. december 25-én, Mihálytelken: „Miután nyavalyáim naprúl napra súlyosbodni érzem, felgyógyulásomra semmi reményem nem lévén, található tsekély javaimról következő rendelést tenni kívánok. 2szór Leu-em^ az én Istenemnek, testemet pedig a földnek, honnan teremtett, ajánlom. 2

szor Vagyon egy köpü méhem, akit minden Leányaim s Sándor fiam részesülése nélkül Fülöp kissebbik fiamnak vélem utolsó üdőmben tett szívességéért birtokában hagyok."

5 A nagy értéket képviselő méhészeti termékek és a méhcsaládok magas ára következtében gyakoriak voltak a méhlopások is, amelyre jó alkalmat nyújtottak a faluszéli kertekben, szőlőkben és erdőkben szinte felügyelet nélkül álló méhesek. A jászsági népi méhészkedés átalakulása A Jászság szépen virágzó népi méhészkedése — az országoshoz hasonlóan - a XIX. század második felében hanyatlani kezdett. Az okok az alábbiakban jelölhetők meg. A megjelenő és széles körben népszerűsített, olcsó répacukor erősen leverte a méz árát. A gyertyakészítésnél bevált stearin pedig veszedelmes vetélytársa lett a viaszgyertyának.

6 A mézeskalács is veszített jelentőségéből. 1879-ben a Jászság területén mindössze 4 mézeskalácsos működött: Jászberényben, Jászárokszálláson, Jászfényszarun és Jászkiséren.

7 Az intenzív gazdálkodás beindulásával jelentős mértékben csökkent a jó méhlegelők területe. A réteket, mezőket felszántották s a meglévő erdőket kiirtották. A Jászságban különösen nagy erdőpusztítások következtek be ott, ahol 4 , Protocollum, Jaszjákohalma. Anno 1778. R.k. Plébánia irattara - Jaszjakohalma. 5 Gulyás Fülöpné, Rigó Apolló végrendelete 1852-ból. Mihály telek. A Jász Múzeum Történeti Dokumentációs Gyűjteménye. L.sz.:90. 34. 1. VALLÖ Árpád: A méhtenyésztés vezérfonala. Bp. 1929. 6. SIPOS Orbán: Rendszeres jelentés Jász-Nagykun-Szolnok megye állapotáról. Szolnok, 1880. 11., 43., 168., 177. 118