Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.
hogy a kuruc sereg a fejedelmi szózat idején már támadta Szolnokot és a fejedelem gyors győzelemben reménykedett. így inkább szeptember 11. látszik valószínűnek a vár ostroma kezdőnapjának. A domahidi táborból, Szatmár vármegyéből nézve, Szolnok mögött ott terült el egész PPS vármegye Duna bal parti része. Ideje volt tehát szeptember 13-án PPS vármegyét felszólítani a csatlakozásra. A kortársak is úgy érezték, tudták, hogy Szolnok birtoklásán múlik PPS vm. sorsa, annál is inkább, mert Szolnoktól Pestig semmi sem állhatta útját a keletről támadt „veszedelemnek". Hozzájárult az ijedtséghez az is, hogy szeptember 15-én már Szentmártonkáta bírája jelentette Pestre, hogy a falun keresztül vonult Borbély Balázs hada, amelyik vereséget mért a boldogi és a gödöllői paraszthadnagyság fegyveres erejére. Pest megye területén tehát most már teljes valóságában megjelent a kuruc hadsereg egyik szárnya és északról elkezdődött Szolnok bekerítése. Tény, fogadjuk el, hogy 1703. szeptember 21-én „Szőcs János, Borbély Balázs és Deák Ferenc ezeré skapitány ok megrohanják és véres harccal elfoglalják Szolnokot. A császári őrsereggel együtt elesett a vár ír származású bátor kapitánya, Waiters is, s a Tisza-vonal császári védelmi vonalának az egyik legfontosabb tartópillére dőlt ki." 2. Szolnok, a kuruc erőd 1703. szeptember 21-től 1707 januárjáig Szolnok várának kuruc birtokbavétele Pest-Budán valóságos rémületet keltett a császárhű körökben. PPS vm. közgyűlése az esemény után még szeptember 27-én, 29-én és október 1-én Pest város falai között ülésezett, de október 8-ra jobbnak látta átköltözni Budára védhetőbb falak közé. Végül is PPS vm. hatósága kettészakadásának egy labanc és egy kuruc megyére éppen Szolnok elfoglalása volt a kiváltó oka. PPS vm. 1703. augusztus 21-22-én tartott tisztújító közgyűlésén megválasztott tisztikara költözött október 1. után Budára, ebből keletkezett a „labanc" megye apparátusa. A kuruc vármegye 1704. május közepén alakult meg a Kecskeméten tartott közgyűlésen a szolnoki kuruc helyőrség árnyékában. 18 De addig még hosszú és vajúdásteljes volt az út. Szolnok kuruc kézre kerülése „rémületében" PPS vm. hatósága általános nemesi felkelést hirdetett, a községeknek pedig megparancsolta a rájuk kivetett lovas és gyalogos fegyveresek kiállítását, természetesen fej- és jószágvesztés terhe alatt. A nemesi felkelő hadnak szeptember 30-án már együtt kellett volna lennie Pesten, a községek által kiállítandó katonaság illetménye pedig október 7-re kellett volna, hogy összegyűljön ugyancsak Pesten. Szolnok kuruc megvételekor elrendelt nemesi felkelésre a vármegye nemessége azonban nem mozdult, és a falvak sem küldték be a katonaállításra a szükséges pénzt. Petrovay László alispán sürgető levelet írt a ,,három városhoz" 1703. október HORNYIK J. 1860-1866. III. 31. 'KOSÁRYD. 1965.44. KÖPECZY Béla-VÁRKONYI Ágnes: II. Rákóczi Ferenc. Bp. 1976. 127, 482. BOROSYA. 1987.8. 52
