Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.

1-én, melyben követelte, hogy a kiállítandó katonák száma szerint minden főre egy hónapra 6 forintot számolva, küldjék a pénzt. A király több mandátumát 1703. szeptember 29-én olvasták fel a vármegye részközgyűlésén- Az egyik az ország belsejébe is már átterjedt „lázadás" leküzdésére szólította fel a megyét, példaképpen állítva elé Nyitra, Bars, Trencsén és Nógrád megye helytállását és „hűségét". Nógrád „hűségéből" ekkor már csak pár nap volt hátra, hiszen a Gács várába zárkózott nógrádi nemesség 1703. október 2-án csatlakozott Rákóczihoz. A királyi mandátum megemlítette annak a lehetőségét is, hogy a felkelés újabb török háborúba sodorhatja az országot. A másik mandátuma a királynak kötelezte a falvakból kiállítandó katonák nyolc napon belüli megjelenését Pesten. Ez már ekkor irrealitás volt, hiszen a vármegye hatósága felkészült a Budára való költözésre. A vármegyének — úgy látszik — zászlója eddig nem volt, vagy az a feledés homályába veszett. A szeptember 29-i ülésen ugyanis elhatározták, hogy a perceptor készíttessen egy selyem zászlót, melynek fele piros, fele sárga legyen, rajta Szűz Mária képét és a megye címerét tüntessék fel. E zászló alatt vonult volna fel a megye katonasága a kurucok ellen Szolnokhoz, amire végül is nem került sor. (Csak megemlítjük, hogy a megye zászlójának színe kék-sárgaként rögződött. Ez a kuruc kori zászló, ha egyáltalán elkészült, piros-sárga színével talán a háborút fejezte ki (piros), a sárga állandó szín mellett. A kék talán a békét jelképezi. Mindez még további kutatást igényel.) A megyegyűlés október 1-én ismertette a budai commissió szeptember 25-én kelt levelét, melyben az felszólította a megyét, hogy már ne Szolnokra, hanem Budára küldje az ingyenmunkásokat és a 24 szekeret egyenként négy ökörrel. A commissió azt is közölte, hogy a kiállítandó fegyvereseket minél előbb küldjék Buda közelébe.

21 Budavár parancsnoka, báró Pfeffershoven tábornok 1703. október 1-én kelt levelében Kecskemétet hűségre intette és „mind szárazon, mind vízen" katonai segítséget ígért a városnak az eljövendő napokban. Ugyancsak ő október 6-i keltezésű levelében a kecskeméti járástól — többek között — 155 embert követelt kéthetenkénti váltásban Budavár erősítéséhez. Mindezeknek a keresztülvitelére az eszközei ekkor már nem voltak meg. Huszár János PPS vm. labanc szolgabírója még 1703. december 22-én is körlevelet bocsátott ki a megye településeire, melyben azt rendelte el, hogy minden város és falu jelentse, mennyi gabonát, szénát, abrakot, vágómarhát és bort szolgáltatott be Pestre, Szolnokra és Szegedre, hogy azt összesítve felterjeszthesse Bécsbe a haditanácshoz. A vármegye Duna bal parti területeiről valószínűleg nem érkeztek meg ezek a jelentések. A szolnoki kuruc helyőrség és az időnként itt táborozó mozgó hadak ekkor már természetesen úgy rendelkeztek PPS vm. Duna bal parti területeivel, ahogy azt szük19

HORNYIK J. 1860-1866. IV. 34, 39, 245-247.; BOROSY A. 1987. 4308. reg. 20

BOROSYA. 1987. 4311-4313. reg. 21

Uo. 4315-4316. reg. 22

Uo. 4324. reg.; HORNYIK J. 1860-1866. IV. 38-39, 40-41, 65-66, 248-249. 53