Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Erdők, erdősávok, fasorok Kunhegyes határában / 83. o.

erdőjét állami kezelésbe adta. (A vidék erdőit előbb Gödöllőről, Budapestről, majd Kecskemétről kezelték.) Ők készítették el az első, egyelőre ideiglenes üzemtervet is, amelyet a minisztériumban 5238/1888/II/A. FM. szám alatt hagytak jóvá. Ezzel vet­te kezdetét a városban a rendszeres erdőgazdálkodás. Az erdő birtokviszonyai azonban Kunhegyes esetében is gondot okoztak. A te­rületet legelőször a város nevén tartották nyilván. Majd — a város és a közbirtokosság vagyonának szétválasztása kapcsán - a kisújszállási járásbíróság 1897-ben úgy dön­tött, hogy az erdő a kunhegyesi közbirtokosságé. Mindez azonban az erdőt nem érintette, hiszen mind a városi, mind a közbirtokossági erdőket üzemterv szerint kel­lett kezelni. Hogy a közbirtokossági és városi vagyon szétválasztása Kunhegyesen sem volt egyértelmű, arra a községi faiskola kialakítása a példa. Amikor az 1894. évi XII. te. alapján elrendelték a községi faiskolák létesítését, Kunhegyes főbírója egyenesen a földművelésügyi miniszterhez fordult, hogy a fais­kolának szükséges területet az (egyébként közbirtokossági tulajdonban lévő) erdőből hasíthassák ki. Az üzemterv szerinti gazdálkodás azonban azt is jelentette, hogy az erdő területét lehetőleg csorbítatlanul fenn kell tartani. így csak az erdészeti felügye­leti hatóságok, illetve a miniszter jóváhagyásával lehetett az erdőterületet csökken­teni. A kunhegyesiek azzal a feltétellel kapták meg az engedélyt, hogy amennyiben a csemetekert megszűnne, a területet be kell újra erdősíteni, és az erdőhöz vissza kell csatolni. 25 Lássuk ezek után, hogyan biztosította az üzemterv a termelés folytonosságát, az erdő felújítását. Az első (ideiglenes) üzemterv a területen álló 46 kh (26,47 ha) akác sarjerdő fordáját (vágáskorát) 40 évben jelölte meg. Az első fordaszakra (1899-1908) 20 kh (11,51 ha) főhasználatot (fakitermelést) és 11,82 kh (6,81 ha) mellékhasználatot ír­tak elő. Felújításként 18,09 kh (10,41 ha) nagyságú területet, mellékhasználatként pedig a fűkaszálást és a mezőgazdasági köztesművelést határozták meg. Az 1909-ben tartott üzemátvizsgálási munkák könyve szerint az előírt mes­terséges felújítást nem a teljes vágásterületen végezték el, csak 10,50 kh-on (6,04 ha), mert az akác a gyökérsarjakról felújult. Feltehetően az akác jó újulásán felbuzdulva engedélyezték a következő, 1909-1918 között érvényes tervben a vágáskor 20 évre való leszállítását. Ez a birtokosoknak a háborút követő faínséges időkben különösen jóljött. A legközelebbi üzemterv csak 1928-ban készült, de a gazdálkodás 1919-1924 között is az előző terv szellemében folyt. Az új üzemterv elkészítése előtt viszont már 1927-ben kénytelenek voltak megállapítani: „(a vágásterületek) az előtört sar­23 Uo. 40/1891. ?4 , , , ~ Uo. XV. 2. Fásítási térképek. 45. Kunhegyes. Üzemterv 1925-tol 1944-ig. Bevezetés. Megje­gyezzük, hogy Kunhegyes 1895-ben lemondott városi rangjáról, községgé lett. 25 Magyar Országos Levéltár K-184. 11 161/1930-2. (18 525/1929-2.) (24 968/1903-2.) Kun­hegyes erdőjéből csemetekert kialakítása. SZML XV. 2. Fásítási térképek. 45. Kunhegyes. Üzemátvizsgálási munkálat Kunhegyes község erdejére az 1899-1908. évekre terjedő 1. fordaszakra vonatkozólag. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom