Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Erdők, erdősávok, fasorok Kunhegyes határában / 83. o.
erdőjét állami kezelésbe adta. (A vidék erdőit előbb Gödöllőről, Budapestről, majd Kecskemétről kezelték.) Ők készítették el az első, egyelőre ideiglenes üzemtervet is, amelyet a minisztériumban 5238/1888/II/A. FM. szám alatt hagytak jóvá. Ezzel vette kezdetét a városban a rendszeres erdőgazdálkodás. Az erdő birtokviszonyai azonban Kunhegyes esetében is gondot okoztak. A területet legelőször a város nevén tartották nyilván. Majd — a város és a közbirtokosság vagyonának szétválasztása kapcsán - a kisújszállási járásbíróság 1897-ben úgy döntött, hogy az erdő a kunhegyesi közbirtokosságé. Mindez azonban az erdőt nem érintette, hiszen mind a városi, mind a közbirtokossági erdőket üzemterv szerint kellett kezelni. Hogy a közbirtokossági és városi vagyon szétválasztása Kunhegyesen sem volt egyértelmű, arra a községi faiskola kialakítása a példa. Amikor az 1894. évi XII. te. alapján elrendelték a községi faiskolák létesítését, Kunhegyes főbírója egyenesen a földművelésügyi miniszterhez fordult, hogy a faiskolának szükséges területet az (egyébként közbirtokossági tulajdonban lévő) erdőből hasíthassák ki. Az üzemterv szerinti gazdálkodás azonban azt is jelentette, hogy az erdő területét lehetőleg csorbítatlanul fenn kell tartani. így csak az erdészeti felügyeleti hatóságok, illetve a miniszter jóváhagyásával lehetett az erdőterületet csökkenteni. A kunhegyesiek azzal a feltétellel kapták meg az engedélyt, hogy amennyiben a csemetekert megszűnne, a területet be kell újra erdősíteni, és az erdőhöz vissza kell csatolni. 25 Lássuk ezek után, hogyan biztosította az üzemterv a termelés folytonosságát, az erdő felújítását. Az első (ideiglenes) üzemterv a területen álló 46 kh (26,47 ha) akác sarjerdő fordáját (vágáskorát) 40 évben jelölte meg. Az első fordaszakra (1899-1908) 20 kh (11,51 ha) főhasználatot (fakitermelést) és 11,82 kh (6,81 ha) mellékhasználatot írtak elő. Felújításként 18,09 kh (10,41 ha) nagyságú területet, mellékhasználatként pedig a fűkaszálást és a mezőgazdasági köztesművelést határozták meg. Az 1909-ben tartott üzemátvizsgálási munkák könyve szerint az előírt mesterséges felújítást nem a teljes vágásterületen végezték el, csak 10,50 kh-on (6,04 ha), mert az akác a gyökérsarjakról felújult. Feltehetően az akác jó újulásán felbuzdulva engedélyezték a következő, 1909-1918 között érvényes tervben a vágáskor 20 évre való leszállítását. Ez a birtokosoknak a háborút követő faínséges időkben különösen jóljött. A legközelebbi üzemterv csak 1928-ban készült, de a gazdálkodás 1919-1924 között is az előző terv szellemében folyt. Az új üzemterv elkészítése előtt viszont már 1927-ben kénytelenek voltak megállapítani: „(a vágásterületek) az előtört sar23 Uo. 40/1891. ?4 , , , ~ Uo. XV. 2. Fásítási térképek. 45. Kunhegyes. Üzemterv 1925-tol 1944-ig. Bevezetés. Megjegyezzük, hogy Kunhegyes 1895-ben lemondott városi rangjáról, községgé lett. 25 Magyar Országos Levéltár K-184. 11 161/1930-2. (18 525/1929-2.) (24 968/1903-2.) Kunhegyes erdőjéből csemetekert kialakítása. SZML XV. 2. Fásítási térképek. 45. Kunhegyes. Üzemátvizsgálási munkálat Kunhegyes község erdejére az 1899-1908. évekre terjedő 1. fordaszakra vonatkozólag. 87
