Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.

Ekkor hagyták jóvá a 200 ingyen munkásnak Szolnok várához való kiküldését és helységek szerinti kivetését. A korábbiakhoz képest megsűrűsödő PPS vm-i közgyűlések is mutatják, hogy a kuruc szabadságharc „kihívására" a vármegye kezdetben a labanc oldalon is megfelelni akart. A július 23-24-i közgyűlésen közzétették a budai dikasztérium levelét, amelyik 2000 palánkkaró szállításáról intézkedett Szolnok vára megerősítéséhez. A palánkkarókat Nógrád vármegye erdeiben vágták volna és Nógrád megye szállította volna Pest megye határáig, onnan pedig Pest megye tovább Szolnokra. A török alól csak másfél évtizede felszabadított megye már ekkor nyög az újonnan megszaporodott és megnövekedett terhek alatt. Ugyanezen az ülésen a megyei rendek elhatározták, hogy levelet kell írni Savoyai Eugén hercegnek, melyben a már elviselhetetlen terhek mérséklését kérik, különös tekintettel a megyén kelet felé átvonuló katonaság felszerelésének szállítására és a szolnoki várhoz küldendő 200 ingyen munkásra. Kérik, hogy az említett szolgáltatások teljesítésébe két-három szomszédos vármegyét is vonjanak be. Ez ügyben levelet küldenek a vármegye bécsi ágensének, Suppán Istvánnak is, a vármegye rendes jegyzőjének. Ezen az ülésen közzétették a budai commissio 1703. július 3-án kelt levelét, melyben ismételten felszólítja a vármegyét, hogy Szolnok vára erődítéséhez 200 ingyenmunkást és 2000 palánkkarót küldjön. Mindez sajnos az aratás idejére volt elrendelve. A Szolnok várának kijavítására küldendő 200 ingyenmunkás helységek szerinti elosztását a július 25-i gyűlés végezte el. A már tárgyalt 2000 palánkkarónak, melynek hossza 2 öl, vastagsága egy fenyő (?!), szállítását a nógrádi határtól Túráig a következő helységekre rótták ki: Csővár, Ácsa, Püspökhatvan, Tótgyörk, Szilágy, Kisnémedi, Mácsa, Kisújfalu, Zsidó, Veresegyház, Kerepes, Gödöllő, Isaszeg, Valkó, Domony, Bag, Aszód, Gomba, Pécel, Uri, Bottyán, Mogyoród, Szada, Gyömrő és Monor. Túrától pedig az első és utolsó járásból kiállítandó szekereken kellett tovább szállítani Szolnok váráig. Az 1. járás a kecskeméti, az utolsó, a 4. járás a pilisi.) De mindez még nem is volt elég. PPS vm. 1703. július 27-i gyűlésén közzétették a budai commissio levelét, amely szerint Rákóczi Ferenc hívei már a Tiszáig hatoltak és a királyhoz hű népet fosztogatják. Éppen ezért, hogy a Tisza innenső partjára ez a „veszedelem" át ne terjedjen, a folyóhoz közeli falvak lakói lovon és gyalogosan keljenek fel és a Tisza gázlóinál őrködjenek és a kurucok átkelését akadályozzák meg. A „béke megőrzése céljából" a lázadók ellen PPS vm-nek 400 katonát kellett kiállítania, mely katonaságnak helységenkénti kivetését ez a közgyűlés végezte el. A kuruc mozgalom híre 1703 júniusára már Csehországban is elterjedt, mert a birodalmi magyar katonák a „cseh berkekben" és máshol is csapatosan megszöktek és visszatértek Magyarországra, közli PPS vm. hatóságával I. Lipót 1703. június 26-án 3

BOROSY A. 1987. 4215-4216. reg. 4

Uo. 4242-4245. reg. 5

Uo. 4257. reg. 6

Uo. 4258-4259. reg. 49