Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.
Bécsben kelt mandátuma, mely egyébként sürgeti, hogy ezeket a szökevényeket fogják el és szállítsák a legközelebbi várba. Követeli azt is, hogy a szolgabírák hathatósan intézkedjenek, hogy a nép őrizze a Tisza vonalát és a palánkkarókat mielőbb szállítsák a kijelölt helyre. Valami nagyon azonban nem őrizhette a nép a Tisza vonalát a kurucok ellen, hiszen a tószegi bíró jelentette a vármegyének, hogy a tószegiek közül sokan máshová költöztek, nyilván a szolnoki vár körül várható harccselekmények elől, és adójukat sem fizették meg. Ezt az ügyet 1703. július 30-án tárgyalta a vármegye. A budai várparancsnok pedig eközben nem szűnt meg biztatni a településeket, hogy a kóborlókat, szökött katonákat és hajdúkat üldözzék és „ama csavargóknak" mindenképpen álljanak ellen. A Tisza vonal „megvédésének" rendkívüli fontosságára mi sem jellemzőbb, mint hogy báró Globitz tábornok, szegedi parancsnok 1703. augusztus 19-én kelt levelében követelte a kecskemétiektől, járuljanak hozzá a Tisza őrségének a költségeihez. A vármegye tisztújító közgyűlése augusztus 21—22-én ismertette a levelet. Ilyenformán Kecskemét két fontos császári végvár: Szolnok és Szeged fenntartásához is , Jhozzáj árulhatott". Ezen az ülésen olvasták fel a királynak 1703. augusztus 13-án Bécsben kelt mandátumát, amely eltiltotta vármegyét a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc felkeléshez való csatlakozástól és feltétlen hűséget követelt. A király hűségén megmaradóknak „vigasztalást", a lázadóknak fegyveres megtorlást helyezett kilátásba a mandátum. Egy másik, augusztus 11-én kelt levelében a király megparancsolta PPS vm-nek, hogy minden lehető módon erősítse Buda várát és Pest városát. A vármegye közgyűlése erre a valóban mértéktelen követelésre már csak annyit tudott tenni, hogy elhatározta levelet ír a kancelláriának, melyben kérni fogja, hogy a megye lakóit ne kényszerítsék három helyre is ingyenmunkára: Buda, Pest és Szolnok erődítésére. Azt is elhatározták, hogy ez ügyben meg kell keresni a budai dikasztériumot is. Közben augusztus 17-én a budai commissio már levelet intézett a vármegyéhez, a fegyverbe hívandó általános nemesi felkelés ügyében, melyet a tisztújító közgyűlés augusztus 21—22-én tárgyalt meg. A PPS vm-i kurucellenes nemesi felkelés tervének ez az időben első dokumentuma. A nemesi felkelés végül is nem jött létre, még visszatérünk rá. Itt csak megemlítjük, hogy Károlyi Sándor szatmári főispán éppen a nemesi felkelés katonai erejével verte szét Dolhánál az első kuruc hadat. A vármegye 1703. augusztus 25-i részközgyűlése Pesten elrendelte, hogy 200 szekeret kell kiállítani a palánkkaróknak Nógrád határától Túráig való szállítására. A szekerekből az 1. járás 100-at, a 2. járás 30-at, a 4. járás 70-et fog kiállítani. Ha egy fordulóban nem tudnák a palánkkarókat Túráig vinni, akkor rögtön még egyszer 'Uo. 4260, 4262. reg. 8 KOSÁRY D. 1965. 42. 9 BOROSY A. 1987. 4272, 4275, 4277, 4280. reg. 50
