Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.

Szolnok vára 1552-ben török kézre jutott, és hamarosan a szolnoki szandzsák székhelyévé lett. A törökök 1685-ben ostrom nélkül adták fel a várat. A Tokaji-féle felkeléskor, 1697-ben rövid időre a kurucok kezére került, akik a várost feldúlták. Szolnok várának császári erődítése ezután tovább folyt elsősorban a folytatódó török háborúk miatt, másrészt egy esetleges újabb kuruc zendülés ellen. A II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcnak, a Szolnokot keletről támadó honi „ellenségnek" tehát megvolt a közvetlen előzménye és előképe. Í.Szolnok, a császári végvár 1703. szeptember 21-ig Esze Tamás II. Rákóczi Ferenc megbízásából 1703. május 21-én bontotta ki Vári és Tarpa főterén, másnap pedig Beregszászban a „Cum Deo pro patria et libertate" feliratú piros selyem zászlókat, mely gesztussal kezdetét vette az újabb kuruc felkelés. Minden bizonnyal ennek a hírét vette a Pest-Budán székelő császári commissió és PPS vm. hatósága 1703. június 7-én Kecskemét város „jóvoltából". Hiszen az ugyanezen a napon Dolhánál (Máramaros vármegye) elszenvedett kuruc vereség híre az akkori viszonyok között még nem érkezhetett meg Pest-Budára. Az emh'tett zászlók egy részét a kurucok fölött győztes Károlyi Sándor hadizsákmányként Bécsbe vitte.

1 II. Rákóczi Ferenc június 14-én találkozott a felkelő és már egyszer megvert parasztokkal és Esze Tamással a magyar—lengyel határon, Klimiec falunál, június 16-án pedig végső elszántsággal, de nem minden kétség nélkül Vereckén keresztül hazánk földjére érkezett. PPS vm. részközgyűlése 1703. május 1—3-án ülésezett utoljára a kuruc szabadságharc megindulása előtt. A következő részközgyűlés június 19-én volt Pesten, amelyen már döntéseket kellett hozni a kialakult új helyzetben. Ekkor olvasták fel a budai dikasztérium június 18-án kelt levelét, melyben Szolnok vára erősítéséhez a vármegyétől 200 embert követelt ingyen munkára (gratuitus labor). A kelet felől támadó „ellenség" feltartóztatására természetes akadályul kínálkozott a Tisza vonala. Tokaj, Szolnok, Szeged várának császári helyőrsége kezdetben alkalmasnak látszott a „lázadók" feltartóztatására. És valóban a kurucok szeptember 17-én megkezdték Tokaj ostromát is a már folyó Szolnok ostroma mellett. Tokaj ostromának vezetését október 16-án maga II. Rákóczi Ferenc vette át. PPS vm. általános közgyűlése és sedriája a „vészhelyzetben" rendkívüli és együttes ülést tartott 1703. június 25-26-án. Ezen a gyűlésen közzétették I. Lipót június 6-án Bécsben kelt levelét, amelyik a lázadókkal szembeni helytállásra szólította fel a megyét és kötelezte a MontecuccoÜ ezred parancsnokságával való együttműködésre. KOSÁRY Domokos: Pest megye a kuruckorban. In: Pest megye múltjából 1. Szerk.: KELETI Ferenc - LAKATOS Ernő - MAKKAI László Bp. 1965. 42. BOROSY András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1638-1711. V. kötet 1703-1710. Bp. 1987. 4207-4213. reg. 48