Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
ADATTÁR - Cseh Géza: Adatok Szapáry Gyula politikai pályaképéhez / 369. o.
Szapáry Gyula az 1848—49-es forradalomban és szabadságharcban nem vett részt. Ebben valószínűleg nemcsak fiatal kora gátolta meg, hanem az aulikus érzelmeket közvetítő családi légkör miatt sem támadt fel érdeklődése a forradalom eszméi iránt. Tanulmányai befejezése után, 1853-ban a közigazgatásilag Tiszaburához tartozó taskonyi birtokán kezdett gazdálkodni, majd rövid időn belül gazdasági szervező tevékenységét az egész Külső-Szolnok megyére kiterjesztette: gazdasági egyletet, lóversenyt és gazdasági kiállítást szervezett. A Bach-korszak megye főnök ének, Bonyhádi Imrének ezek a lépések ellenszenvesek voltak. A lakosság által gyűlölt hatalom megyei képviselője később is féltékenyen nézte Szapáry sikereit, meggátolni azonban nem tudta a fiatal gróf tevékenységét. 1857-ben — a politikai nyomás enyhülésével - a megye főnököt, aki egyébként Perczel Mór honvédtábornok testvére volt és udvarhűségének bizonyítása végett változtatott nevet, elmozdították tisztségéből, és nyugdíjba helyezték. Bonyhádi és Szapáry ellentétéről sajnos nem maradt fenn korabeli dokumentum. Valószínű azonban, hogy Szapáry Gyula a megyében a közélet egyik vezéralakjának számított, aki a Habsburg-ház iránti lojalitása ellenére a nemzeti elnyomást helytelenítette. Bár politikai szervezkedésre nem vállalkozhatott, legalább a vidék gazdasági fellendítése céljából igyekezett a külső-szolnokibirtokosokat összefogni. Az általa létrehozott Szolnok Megyei Lovar- és Gazdasági Egyesületnek 1857 és 1861 között elnöke volt, miközben 1859-től már valamennyi családi birtokát közvetlenül irányította. Rendkívül sikeres gazdálkodását bizonyítja, hogy a századfordulóig az 1650 kh-as taskonyi birtok területét háromszorosára növelte, állatállományát pedig megsokszorozta. 13 Szapáry Gyula szenttamási, gödi és szentgyörgyábrányi birtokai ugyancsak mintagazdaságok hírében álltak, de a gróf érzelmileg leginkább a taskonyi uradalomhoz kötődött. 14 9 Uo.l4. A török hódoltság idején Külső-Szolnok vármegye egyesült Heves megyével, melyet ezentúl Heves-Külső-Szolnok vármegyének neveztek. A megye székhelye Eger volt. Az 1876. évi XXXIII. te. a Jászkun Kerületet megszüntette, a Jászságot és a Nagykunságot a Hevestől leválasztott külső-szolnoki részekkel egyesítette. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyének, az új törvényhatóságnak Szolnok lett a székhelye. ^Szolnok város története I. Szerk.: KAPOSVÁRI Gyula-MÉSZÁROS Ferenc. Szolnok, 1975. 117. 12 Graf Julius Szapáry... 1891. 15. 13 Gróf Szapáry Gyula taskonyi gazdaságából az 1896. évi országos kiállításon bemutatott tárgyak jegyzéke és a taskonyi gazdaság leírása 1859-től 1895-ig. Összeállította a tulajdonos. Bp. 1896. 14-15,36. 14 Szapáry Gyula birtokai 1895-ben: Tiszabura-Taskony (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye): 4850 kh, ebből 2349 kh szántó. (Gazdacímtár, Bp. 1897. 210-211.).; Göd (Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegye): 1489 kh, ebből 1006 kh szántó. (Gazdacímtár, 1897. 246-247.).; Szentgyörgy-Ábrány (Szabolcs vármegye): 2102 kh, ebből 1482 kh szántó (Gazdacímtár, 1897. 382-383.). 371
