Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
ADATTÁR - Cseh Géza: Adatok Szapáry Gyula politikai pályaképéhez / 369. o.
volta és nem utolsósorban az 1870-es évek elején (Szapáry belügyminisztersége idején) foganatosított intézkedések miatt, melyek közismerten a munkásmozgalom ellen irányultak. 1949-ben a szolnoki Szapáry utca a Ságvári Endre út elnevezést kapta. Mint sok más neves politikus, Szapáry Gyula (1832-1905) pályaképének megírásával is adós még a történettudomány. Életművének és csak részben megvalósult koncepcióinak, elképzeléseinek ismertetése vaskos kötet tárgyát képezhetné. Az alábbiakban gazdag életútjának csupán a legfontosabb állomásait, legjelentősebb közigazgatási, pénzügyi és gazdaságpolitikai reformjait, elképzeléseit, továbbá megyéjéhez fűződő kapcsolatának érdekesebb epizódjait igyekszünk bemutatni. írásunk elsősorban életrajzi vázlat olyan adatokkal kiegészítve, melyek egy későbbi Szapáry monográfia megírásához kiindulópontot jelenthetnek. Az országos sajtó, a képviselőházi naplók és irományok, a Magyar Országos Levéltár miniszterelnöki és minisztériumi levéltárai rendkívül bőséges forrásanyagot tartalmaznak Szapáry Gyula politikusi tevékenységéről. Részletes feldolgozásuk azonban sokszorosan meghaladná az alábbi rövid ismertetés terjedelmét. Célunk az is, hogy megyénk múltjának egyik legjelentősebb közéleti alakját minél szélesebb körben ismertté tegyük. S ezzel a közelmúlt egysíkú szemléletén a helytörténetben is változtatni kívánunk. II. Szapáry Gyula nagymúltú földbirtokos családban 1832. november 1-én született Pesten. Apja - a császári, királyi kamarási címet szerzett, de egyébként a család történetében nem túl jelentős személyiségnek számító - Szapáry József, édesanyja Orczy Anna bárónő. A család neve a Veszprém megyei Szapár falu nevéből származik. Szapáry Gyula családfája apai ágon a XVI. század közepéig vezethető vissza. A forrásokban a Szapáry név 1550-ben szerepel először. A család számos nevesebb tagja közül kiemelkedik Szapáry Péter, a XVII. századi törökellenes harcok vitéz katonája, akinek 1690-ben I. Lipót bárói címet adományozott. 7 1722-ben Szapáry Péter fiai, Miklós és Péter grófi címet szereztek. Ugyancsak említésre méltó Szapáry József (1754-1822) Szapáry Gyula nagyapjának neve is, akit Magyarország első gazdasági szakírói között tartanak számon. Szapáry József egyik lánya, Szapáry Etelka Andrássy Károlyhoz ment nőül, ebből a házasságból született Andrássy Gyula, Magyarország kiegyezés utáni első miniszterelnöke. Andrássy Gyula és Szapáry Gyula unokatestvérek voltak, s e rokoni kapcsolat a fiatal Szapáry politikai pályája szempontjából fontos tényezőnek bizonyult. Szapáry politikai nézeteinek kialakulására, a pénzügyi és gazdasági kérdések iránti érzékének és fogékonyságának kifejlődésére erősen hatottak a családi hagyományok, az udvarhűség és a gazdasági, szakírói nagyapa szellemi hagyatéka. Az öröklött tulajdonságok és a rokoni kapcsolatok ugyancsak ebbe az irányba terelték az ifjú gróf figyelmét. SZML Szolnok váios közgyűlési iktatókönyve 1949/61. 7 Graf Julius Szapáry an der Spitze Ungarns (Továbbiakban: Graf Julius Szapáry...) Szerző nélkül. Leipzig, 1891. 1-3. 8 Uo. 370