Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.
A kutatás során bebizonyosodott, hogy Iván és Nacsa az Ipolysági konvent birtokát képezte annak alapításától, és általában bérbe adással hasznosította. 3 Időnként azonban - mint közvetlenül megelőzően - jogtalanul mások is használták. Ez az újabb bérbeadás egy kb. két évig - 1341-ben, 1342-ben - húzódó per megnyerése után történt* 20. A kolozsmonostori konvent hivatalosan átírja a Dezső Külső-Szolnok vármegyei alispán birtokba iktatásáról szóló oklevelet 1351. június 3. „Mi a kolozsmonostori Szent Szűz Mária konvent a jelenlegi levelünk tartalmával kijelentjük, hogy Külső-Szolnok vármegye alispánja Dezső [Deseu] előttünk megjelenve bemutatta nekünk Külső-Szolnok vármegye alispánjának és az említett [KülsőSzolnok] vármegye szolgabíráinak bizonyos pátens levelét, kitartóan kért bennünket, hogy azt egy fontosabb peres ügy eldöntése céljából, pátens levél formájában írassuk át szórói-szóra, amelynek a szövege a következő; Mi Dezső 1 mester Külső-Szolnok vármegye alispánja és ugyanazon vármegye négy szolgabírája adjuk emlékezetül, hogy mivel FÜei [de Fyle 2 ] István fia Majs [Moius], a mi levelünk erejével két határidőben el lett marasztalva Salamon fia Péter fiai Pető és Domokos ellenében, miszerint a Szent Szaniszló 3 mártír ünnepe utáni legközelebbi második napig [1351. május 9-ig] köteles visszaváltani az említett File falubirtokot, aki a visszaváltást elmulasztotta; [ezért] mi István herceg 4 és [Gönyüi] Tamás erdélyi vajda és a mondott Szolnok vármegye ispánja 5 parancsa szerint — amint ezeknek az Uraknak a leveléből kitűnni láttuk — valahogyan büntetés kiszolgáltatására köteleztettünk az ellenállókkal szemben a Szolnok vármegyei alispán bírsága érdekében; mivel pedig az említett Majs [Moyus], sem a hozzátartozói, sem mezsgyeszomszédai az említett File falubirtokot nem gondoskodtak visszaváltani, File falubirtokot Dezső mesternek, az alispánunknak beiktattuk birtoklás, használat és tulajdonlás céljából, az említett szembenálló felek részvétele nélkül;" Pl. DEDEK CRESCENS Lajos: Monumenta Ecclesiae Strigoniensis. Strigonii, 1924. 223. és az itt közölt 10. számú oklevél. A per megnyerése utam záró aktus az 1342. évi augusztus 1-én lezajlott birtokba iktatás volt. Amikor az ipolysági szerzetesház Nacsát Cserneházi Páltól, Ivánt pedig István fia Lászlótól kapta vissza. (FEJÉR György: Codex diplomaticus Hungáriáé. VIII/4. köt. 622-627.) A neve több ízben nem merült fel. File helyét nem tudtuk meghatározni, de az bizonyos, hogy a vármegye kelet-magyarországi felében volt. Szent Szaniszló krakkói püspök volt. Mártíromsága napja május 8-ika. A király I. (Nagy) Lajos öecséró'l van szó, aki pl. 1349-től Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja volt. Gönyüi Tamás mindössze 1351. február 5. és május 8. között volt erdélyi vajda és szolnoki ispán. 310
