Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Oklevelek Külső-Szolnok vármegye XIV. századi történetéből / 283. o.

A nagyértékű oklevélnek komoly hiányossága, hogy szamunkra a legérdekesebbet - határjárás részleteit - nem közli. 17. Az esztergomi káptalan jelentése Széchényi Tamás erdélyi vajdának és szolnoki ispánnak a nacsai határjárásról 1342. április 14. „Az Esztergomi Egyházmegye káptalanja az őszinte nagyrabecsülés szüntelen gyarapodását [kívánja] a Nagyságos [Széchényi] Tamás erdélyi vajdának és szolnoki ispánnak; Nagyságod megújított levelét mi kellő tisztelettel átvettük, amelyben megkerestettünk, hogy Kelenyeni [de Kelenyen] Mátyás fiának Jakabnak, János nevű fiával és Kátai Györggyel [Gughk de Katha], a ti királyi embereitekkel, küldenénk ki a mi bizonyságainkat, akiknek a jelenlétében, a mondott leveletek tartalma szerint és a határozatok tapasztalása szellemében, húsvétvasárnap nyolcadára [április 7-re] a most közelmúlt időre érkezzenek az ipolysági [de Saagh] Szent Mária monostor Nacsa [Hacsok] nevű birtoka helyszínére, amely a mondott Szolnok vármegyében van, és az összes oda összehívott határ- és mesgyeszomszédjával határjárást csinálnánk [Nacsán], továbbá ezek jelenlétében a leveletek tartalma szerint, valamint az ugyanott felmutatandó [IV.] Béla király Urunk kiváltságlevele

1 szellemében és előírása szerint iktatnánk be az ipolysági egyháznak, ezután pedig a mondott határjárás, vagyonbecslés, valamint a beiktatás iratsorozatát, Szent György mártíromsága ünnepének a nyolcadára [május l-re] a szokott módon terjesztenénk fel Nagyságodnak; Mi pedig a ti kérésetekkel egyetértve a mondott [Kelenyeni] Jakab fiával Jánossal, a kiválasztott férfiút, János mestert, atyánkat és kanonoktársunkat

2 annak az [ipolysági] prépostnak az érdekében, továbbá András papot, a kanonokszékünk áldozárját az említett Kátai Györggyel, a Benedek

3 fia Pál érdekében, a királyi emberekkel kirendeltük; akik azután a dolguk végeztével és hozzánk visszatérve egybehangzóan számoltak be a következő módon, hogy ők a húsvét ünnepének a nyolcadán [április 7-én], a mondott Nacsa birtok helyszínére érkeztek és annak a [Nacsa] birtoknak az összes jelenlevő határ- és mesgyeszomszédjának, - István az említett ipolysági prépost, ugyanott személyen megjelenve felmutatta [IV.] Béla király Urunk kiváltságlevelét annak a falubirtoknak a helyszínén, amelynek a tartalma szerint a falubirtok - az ugyanott jelenlevő [Benedek

4 fia] Pál érdekében - megjáratni köteleztetett; és amikor a mondott Nacsa birtokot annak a kiváltságlevélnek a tartalma szerint megjárni akarták volna, a mondott kiváltságlevél ugyanazt a Nacsa birtokot nem önállóan - hanem a kiváltságlevélben levő Iván [Iwa]

5 nevezetű birtokkal együtt, a Az ipolysági apátságot Márton bán alapította, IV. Béla pedig 1245-ben megerősítette az alapítólevelet. Nacsa és Iván az alapítástól kezdve az apátság birtoka volt. Mint a káptalan hiteles bizonyságát. Más forrásból tudjuk, hogy Cserneházi (de Chernehaza) Benedekről van szó. Cserneházi Benedek. A késó'bbi oklevelek apró jelei alapján nagy a valószínűsége, hogy Szentiványról van szó. 306