Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A szarvasmarha-tenyésztés jellemzői és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányítói hatása a két világháború közötti Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 203. o.

TOLNAY GÁBOR A SZARVASMARHA-TENYÉSZTÉS JELLEMZŐI ÉS A TISZÁNTÚLI MEZŐGAZDASÁGI KAMARA IRÁNYÍTÓI HATÁSA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYÉBEN „...Az agrártörténet művelésének és hasznosításának az a legnagyobb előnye, hogy mentesít a mindenkori jelen változatlanságának hamis érzetétől és helyette az állandó fejlődés szemléletét nyújtja."! A mezőgazdasági üzemek, gazdaságok tőkéje ingó és ingatlan vagyonból áll. Az a vagyonrész, amely a földbirtokot gazdasággá teszi, két nagyobb részre oszlik: az álló és forgó üzemtőkére. Az álló üzemtőke ismét két részre bontható: az egyik az élő felszerelés, melyet az állatállomány jelent, a másik az ún. holt leltár, amelyet a gép- és eszközállomány képez. Amennyiben tájékozódni akarunk arról a változásról, amely a gazdaságok eleven leltárában bekövetkezett, elsősorban az állatállomány szerkezetében végbement változást kell tanulmányoznunk. Ezek közül is főként a szarvasmarha állományának két világháború közötti alakulásával kívánunk foglalkozni. Mindenekelőtt ki kell emelnünk azt a tényt, hogy a mezőgazdasági kamarák az állattenyésztés fejlesztése érdekében igen figyelemreméltó és a későbbi állattenyésztési politika alapjait megteremtő munkát fejtettek ki. A nehézség a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara esetében abból adódott, hogy területén egységes fajtajelleggel alig találkozunk, és meglehetősen kezdetlegesek voltak a legelő- és takarmánytermesztési viszonyok is, mint arra már a növénytermesztés tárgyalása során utaltunk.

2 A kamara kezdettől fogva tudatában volt annak, hogy az állattenyésztés helyes irányba terelése csak sokoldalú megközelítés eredményeként jöhet létre, amit egymagában nem fog tudni elvégezni. Ugyanakkor tevékenységének bele kellett illeszkednie a földművelésügyi kormányzat egységes állattenyésztéspolitikai elképzelésébe is. Tehát a kamarának az volt a célkitűzése, hogy az állattenyésztés minden ágában A szerzőnek a Zounuk 5. (Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1990.) kötetében megjelent dolgozatának folytatása. GAÄL László: Az agrártörténet szerepe a termelésben. In: Mezőgazdaság, agrártudomány, agrártörténet. Szerk.: GUNST Péter. Bp. 1979. 165. 2 TOLNAY Gabor: Szántóföldi növénytermesztés Jasz-N agy kun-Szolnok varmegyeben a ket világháború között a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara támogatásával. In: Zounuk 5. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1990. 181-208. 203