Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A szarvasmarha-tenyésztés jellemzői és a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara irányítói hatása a két világháború közötti Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében / 203. o.

biztosítsa az egységes elvek érvényesülését, a tenyésztőket külön szakegyesületbe szervezze és anyagilag is támogassa a termelést. Elsősorban a vármegyei állattenyésztő egyesületeket élénkítették fel, illetőleg szervezték meg. Később ezek a kamara területén szövetségbe tömörültek. Ezután egységes irányban építették tovább a helyi szervezeteket: pl. tejtermelést előmozdító körzeteket szerveztek. Mindez természetesen a földművelésügyi kormányzattal együttműködve, annak hathatós támogatásával történt. Ezek az események azért érdemelnek különösebb figyelmet, mert alapját képezték annak a munkának, amely Jász-Nagykun-Szolnok megye - de egyben az egész ország — állattenyésztésének a két háború közötti mélyreható átalakulását jelentette, új formákat adva annak minőségi fejlődéséhez is. Később a földművelésügyi kormányzat ezen a nyomon folytatta állattenyésztési programjának megvalósítását olyanynyira, hogy saját hatáskörébe vonta a kamarák által életrehívott szervezeteket, hogy szélesebb körű tevékenységet biztosíthasson számukra. A kamara először a törvényhatóságok állattenyésztésének a nehézségeivel igyekezett megismerkedni. Ennek során 1927-ben állattenyésztési szakértekezletet rendezett a Kamara-kerület nyolc városában, így Szolnokon és Kisújszálláson is. A gazdák kérésére és javaslatára — az értekezlethez kapcsolódóan — pl. a kormánynál is eljárt, s elérte, hogy csökkentették a tenyészállatbeszerzési hitel kamatait; és mérsékelték az állatok és a szálastakarmányok közúti és vasúti fuvardíjait. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara megyén belüli tevékenységéről majd más helyen teszünk említést. Ezúttal vármegyénk szarvasmarha-tenyésztésének ismertetését és elemzését kíséreljük meg elvégezni. 1. A SZARVASMARHA TENYÉSZTÉSE JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VÁRMEGYÉBEN Jász-Nagykun-Szolnok szarvasmarha-állományának változását az 1. számú táblázat részletezi. Jól leolvasható mind az abszolút számokból, mind az 1895. évi állományra vetített adatok alakulásából annak csökkenő tendenciája. E trend lefelé irányuló mozgását megtörte az 1926-ról 1927-re történt emelkedés, majd az 1934-ről 1935-re beállott általános javulás. Az 1936. évi mélypontot meredek emelkedés követte a két háború közötti, 1939. évi csúcspontig. A szarvasmarha-tenyésztés az állattenyésztés legjelentősebb ágazata, főleg, ha üzemi összefüggéseiben nézzük, hiszen hasznosítási lehetőségei a legszélesebb sávon Jelentés a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara első ötévi működéséről és a Kamara-kerület helyzetéről. Debrecen, 1927. 194. + 35 t. (Továbbiakban: TMK - 1927.) 5 3-54. 204