Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: A szolnoki közúti Tisza-híd szerepének változása napjainkig / 9. o.

1730—31-ben — ugyancsak Prati tervei alapján — a fahíd magasítását is elvégzik, hogy a sószállító tutajok és hajók akadálytalanul áthaladhassanak.

18 Az újraindult sószállítás mellett a XVIII. században a rendszeres postajáratok emelték a szolnoki átkelőhely jelentőségét. A postajáratok folyamatos közlekedtetése szintén a Habsburgoknak köszönhető, akik az útépítésben, a Személy- és árufuvarozásban a birodalmi érdekeket szem előtt tartva szervezték meg a közlekedést. A század első felében a posta útvonala még nem vezetett keresztül Szolnokon, de 1766-ban itt is létesítettek postaállomást. így vált Szolnok a Buda-Debrecen—Kolozsvár közt húzódó erdélyi postai fővonal egyik jelentős állomásává.

19 1739-ben újra elpusztul a híd. A március 12-én éjjel támadt tűzvész következtében szinte az egész város a lángok martaléka lett. Az orkánszerű szél a tüzet rávitte a Tisza-hidra, és annak egy részét elhamvasztotta. A fahíd két helyen égett le, egy 66 m-es (11 hídnyílás) és egy 12 m-es hossz (2 nyílás). A leégett hídrészek pótlására tutajhidat állítottak fel. Ez az ideiglenes építmény a víz színére feküdt, az elsodródás megakadályozására a leégett híd lábaihoz erősítették. A tutajok és hajók áthaladásának biztosítására a tutajhíd bizonyos hídmezőit szükség esetén lentebb úsztatták.

20 Az elpusztult híd helyreállítására a kincstár a tulajdonát képező mátraverebélyi erdőkből hozat faanyagot, és ezek felhasználásával építik fel a szolnoki hidat 1740-42 között.

21 Erről az építményről Sigmund v. Hubert mérnök közöl fontos adatokat, akit az Udvari Kamara 1764 októberében küldött Szolnokra a híd megvizsgálására. Jelentésében a híd hosszát 131 öl 5 lábnak (~ 250 m) írja, értékesebb azonban, hogy megadja a szondái oldal állapotát. Itt ugyanis a híd két útban folytatódott. Egyik ág a fogatok haladására kijelölt út, a másik az ártéren emelt töltés, melyet azonban áradáskor csak a sószállító kocsik használhattak. Megemlíti, hogy az utóbbi úton kilenc kisebb nyílású híd található, az ártéren levő víz szabad lefolyásának biztosítására.

22 1787-re a híd a fokozott igénybevétel hatására megrongálódott. Litzner János Heves megye mérnöke jelentést tett a Helytartótanácsnak a híd rossz állapotáról. A cölöpök kétharmada elkorhadt, ha sürgősen nem javítják ki, a legközelebbi jégzajlás elviszi az egész alkotmányt. Litzner a javításra terveket és költségvetést készített. Szerinte a korhadt cölöpdarabokat el kell távolítani és új cölöpökkel pótolni. A híd javítási munkái a költségvetés szerint 7064 Ft-ba, a hozzá csatlakozó út pedig 33 420 Ft-ba került volna. A rendkívül magas összegek miatt az építkezés nem valósult meg.

23 Országos Levéltár (Továbbiakban: OL) Ausztriai levéltári anyagról készült mikrofilmek. Finanz-und Hofkammerarehív anyagáról készült mikrofilm. 79. Kartensammlung. W 594/2. Pläne für Brücken. 19 BOTÁR I. 1941. 20. 20 Uo. 66. 21 Uo. 19. 22 GÁLLI. 1970. 32. 23 BOTÁR I. 1941. 19-20. 16