Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
A Jászkunságban az ipar és kereskedelem az országosnál is alacsonyabb színvonalú volt. A kiváltságos terület lakosai nem tudták kihasználni azt a kedvezményt, amit a vám- és harmincadmentesség jelenthetett volna számukra. A helyi szabadparaszti társadalom értékrendjében a mezőgazdaság volt kiemelt jelentőségű, minden más foglalkozás csak alárendelt szerepet játszhatott. Bár a XIX. század első felében — amely a mezővárosiasodás időszakának számított — a Kerületben 7-ről 21-re nőtt a mezővárosok száma, ez nem jelentett alapvető változást. Az ipar és kereskedelem meghaladta ugyan a jobbágyfalvak színvonalát, de messze elmaradt a szabad királyi városokétól. PALUGYAI Imre 1850-ben írja: „Kereskedést nem igen találni a jászkunoknál, kivéve néhány ló és marha kupeczet, és Pestre járó tyukászt, a boltok nagyobb részt görögök és zsidók kezei között vannak." 5 A kiváltságos terület lakossága kezdettől fogva szívesen engedte át a hajlamától, tehetségétől távol álló tevékenységet az arra vállalkozó idegeneknek, a hódoltság idején a törököknek, majd azt követően a görög kereskedőknek. Ezért is feltűnő az a szembenállás, melyet az őket követő zsidó kereskedőkkel szemben tanúsít a Kerület. Még akkor is igyekszik megakadályozni betelepülésüket, amikor ez már nem csupán anyagi veszteséggel jár, hanem az országos törvényekkel való szembefordulást jelenti az udvarhű, felsőbb rendeleteket mindig tiszteletben tartó jászkunok számára. Korábbi kutatásaink során a görögök betelepülését, számszerű arányait, majd beilleszkedésük folyamatát vizsgáltuk. Ha történetüket, elmagyarosodásuk folyamatát a következő évtizedekben is nyomon kívánjuk követni, elkerülhetetlen a zsidóság szerepének, betelepülésük és tevékenységük néhány vonatkozásának bemutatása is. Történetük teljes feltárása bizonyára fontos része lenne a Jászkunság társadalomés gazdaságtörténetének. Ebben a feldolgozásban szerepüket s a Kerület velük kapcsolatos gyakorlatát csak olyan mértékben érintjük, amennyiben ez a görögök történetéhez kapcsolódik. Ez a kapcsolat közvetlenül is tükröződik a levéltári forrásokból, ugyanis amikor a görögök szerepének változásáról, csökkenéséről tudósítanak, egyben dokumentálják az őket felváltó tehetséges kereskedő zsidóság fokozatos térhódítását is. A folyamat még a Jászkunságon belül sem egy időben és nem is azonos módon ment végbe. Legkorábban a Kiskunságban jutottak szerephez a zsidó kereskedők, a legélesebb küzdelem pedig a Jászságban kísérhető nyomon, ahol igen sikeresen valósult meg a görögök gazdasági és közéleti szerepvállalása. A jászkunsági görögök közös fellépése a zsidók ellen A Jászkun Kerületben élő görögök első alkalommal közösen lépnek fel az egyre veszélyesebbé váló gazdasági versenytársakkal szemben. Az 1782-ben beadott panaszos 4 BAGI Gabor: A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések (1825-1847) Kézirat. Szolnok, 1989. 5 SZABÓ László: A ]ás2 etnikai csoport II. Szolnok, 1984. 20. PAPP Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban. Zounuk 2. Szcrk.: BOTKA János. Szolnok 1987. 303-320., és ennek folytatása: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe. Zounuk 4. Szcrk.: BOTKA János, Szolnok, 1989. 27-52. 26
