Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
levelükben kérik a zsidók szabad kereskedésének korlátozását. Kérelmüket az 1782. szeptember 4-i kerületi közgyűlésen ismertetik, majd a helytartótanácshoz továbbítják. 7 A Jászkunságban, a szétszórt településeken élő csekély számú görög kereskedőnek ritkán nyílott alkalma közös fellépésre. Más területeken, ahol nagyobb számban megtelepedtek, érdekeik védelmét a kompániák látták el. Bár az 1754-es országos összeírás szerint a jászkunsági görögök a kecskeméti kompániához tartoztak, az eddig vizsgált iratokban nem találtuk nyomát annak, hogy velük tényleges kapcsolatuk lett volna. A helyiekkel való jó kapcsolatra jellemzőnek tekinthetjük, hogy olykor éppen az adott települések tanácsai vállalták a görögök érdekeinek védelmét. 1753-ban például Karcagon Görög Dorián Miklós kérésére a tanács megtiltotta, hogy más helységből való kereskedők a városban árusíthassanak. Rendkívüli fontossága lehetett tehát azoknak az ügyeknek, amikor mégis úgy vélték a Kerületben élő görögök, hogy közös összefogásukra van szükség. Első alkalommal 1732-ben került erre sor, amikor a kormányszervek korlátozó rendelkezéseinek hatására azt kérték, hogy a Jászkunság településein továbbra is megáradhassanak és szabadon kereskedhessenek. A Kerület támogató véleménye nyomán ez lehetővé vált számukra, s a források azt bizonyítják, hogy sikeresen valósult meg beilleszkedésük a kiváltságos terület közösségeibe. Kezdetben gazdasági téren jutottak vezető szerephez, később pedig jelentős közéleti tisztségeket is betölthettek. A XVIII. század végén éppen ez a kivételezett helyzetük került veszélybe, amikor kezdtek komoly konkurenciát jelenteni az egyelőre még csak vándorkereskedőként feltűnő zsidó árusok. A 12 pontban foglalt panaszos levelükben a görögök 1782-ben először fogalmazták meg a zsidókkal kapcsolatos számos sérelmüket. Ezek a panaszok, érvek és indoklások a későbbiek során több mint fél évszázadon át lényegében hasonló megfogalmazásban, esetenként újabb sérelmekkel kiegészítve térnek vissza a különböző fórumokhoz benyújtott tiltakozásokban. Melyek voltak a görögök főbb panaszai? Legfőképpen azt sérelmezik, hogy a vándorló zsidó kereskedők az engedélyezett vásári napokon kívül is, lényegében egész éven át árusítanak a Kerület helységeiben, anélkül, hogy a közterhek viseléséhez bármilyen módon hozzájárulnának. A görögök pedig nem csupán a súlyos adóterheket viselik, hanem vállalják a kerületi lakosok számára előírt közterheket is. Ebben az időben 47 görög él a Kerüleben, akik ugyanennyi boltot tartanak fenn, mely után évente 5400 forint adót fizetnek, s 7 Jász-Nagy kun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Jászkun Kerület Közigazgatási iratai (Továbbiakban: JKK Közig, ir.) D Capsa, Fasc. 1 8. No. 64. Országos Levéltár Helytartótanács levéltára. Mise. Fasc. 2. No. 8. 9 SZML Karcag város jegyzőkönyve 1736-1752. 184. Idézi: NAGY Márta: Görögök a Jászkunságban. A Györffy István Nagykun Múzeum és a Kecskeméti Szentháromság Magyar Orthodox Egyházközség kiadása. 1988. 13. 10 SZML JKK Közgyűlési jegyzőkönyv. 1732. 16-18. Idéz belőle: PAPP I. 1987. 304., NAGY M. 1988.5-6. U SZML JKK Közig. ir. ü Capsa. Fasc. 18. No. 64. A latin nyelvű kérelmet Dr. BARTHA Lászlóné ny. gimnáziumi igazgató fordította. 27
