Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Országgyűlési és önkormányzati pártharcok Jászberényben a millenniumtól az I. világháború kitöréséig / 97. o.

CSEH GÉZA ORSZÁGGYŰLÉSI ÉS ÖNKORMÁNYZATI PÁRTHARCOK JÁSZBERÉNYBEN A MILLENNIUMTÓL AZ I. VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉIG A XIX. század utolsó évtizedében Magyarországon általános társadalmi és politikai válság jelei kezdtek megmutatkozni. A gabonaválság okozta értékesítési gondok és az iparosodás rohamos előrehaladása miatt kialakult politikai, társadalmi feszültségek nyomán a kiegyezés rendszerén repedések keletkeztek. Az ellenzéki irányzatok erősödésével a Szabadelvű Párt hatalma megrendült. A 67-es ellenzék, mely korábban a politikai életben kiegyensúlyozó szelepként működött, 1892-ben Nemzeti Párt néven alakult újjá és egyre inkább a Függetlenségi Párt támogatójává vált. A Bánffy kormány az 1896. évi választásokon a Szabadelvű Párt pozícióit erőszakos eszközökkel kívánta visszaszerezni. Az ellenzék vezetőit, közöttük is elsősorban Apponyi Albertet, a Nemzeti Párt vezérét az államhatalom a választásokon meg akarta buktatni. A kormány céljai, melyek az Apponyihoz hű jászberényi vezetés elmozdítására irányultak, találkoztak a liberális városi ellenzék törekvéseivel. Ez a tanulmány egy nagyobb terjedelmű értekezés része. A századforduló politikai válságának és az azt követő időszak országgyűlési választásainak jászberényi eseményeit szándékozik bemutatni az I. világháború kitöréséig. Jászberény politikai élete a századfordulón A millennium éve a jászberényi politikai mozgalmak történetében fordulópontot jelentett. A reakciós városi és közbirtokossági vezetéssel szemben a lakosság elégedetlensége a tetőfokra hágott. A közlegelők felosztását sürgető közép- és szegényparasztság, a ház- és kereseti adó csökkentését kívánó iparos- és kereskedőréteg, a vagyonosodásában gátolt néhány tőkés vállalkozó, a városi vezetés értelmiségellenes nézetei, a rossz fizetés és a hátrányos pótadókulcs miatt együttesen szenvedő tisztviselő és a szabadfoglalkozású réteg Koncsek István apponyista polgármester megbuktatásán fáradozott. Ez a meglehetősen heterogén összetételű ellenzék számbelileg ugyan többségben volt a konzervatív irányzat bázisát képező gazdagparasztsággal szemben, a győzelmet mégsem tudta könnyen kivívni. A virilizmus, a vagyoni helyzeten alapuló választójog rendszere az erőviszonyokat kiegyenlítette. A városházi ellenCSEH Géza: Jászberény politikai élete 1867 és 1918 között. (Doktori értekezés. Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtára, Debrecen, 1987.) A disszertáció első része „Országgyűlési választási mozgalmak Jászberényben a kiegyezéstó'l a Millenniumig" címmel már megjelent. (Zounuk 3. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1988. 87-122.) 97