Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Kiss Z. Géza: A Bácskába került Szolnok megyei telepesek a kirajzás centenáriumán / 75. o.
nádfedeles parókia három lakószobája, konyhája, éléskamrája, s minden bizonnyal a szükség kívánta, hogy 1821-ben különálló pincét építsenek hozzá. A szolgálati lakáson kívül egy 12,5 öl hosszú, 3 öl széles, zsindelyes tetejű épület fogadta be 1830tól a lelkészi hivatalt, a presbitérium üléstermét és a gondnok szobáját. Távolabb, de egy fedél alatt állt az istálló, fészer és egy ól a sertések és a baromfiak számára. A telket a „tágas és alkalmas" konyhakerttel együtt 1855-ben téglából rakott bástyakerítés övezte. Az is meglepő látvány lehetett, hogy az ómoravicaiak közvetlenül a templom mellé 5 öl hosszú, 3 öl széles, cserepes harangozólakást építettek, külön kerített kis udvarral és kúttal ellátva, amely 1881 óta .„..rendeltetésére használtatik. ' Ómoravicán 1885-ben 6 osztály számára 6 tantermet és osztályonként egy egy tanítói állást tart fenn az egyház, bár az 1819-ben leírt iskolaépületek mindegyikét elbontották már avultságuk miatt. A település központjában, a piacon, a községházával szemben épült 1828-ban, még nádfedél alá a lányok 20 öl hosszú, 3 öl széles iskolája, amely 1872-ben egészen új zsindelytetőt kapott. Volt benne két tanterem, valamint 2 szobából és 2 konyhából álló tanítói lakás, amelyben 1885-ben a lányok tanítója lakott. Udvarán rendelkezésre állt minden szükséges melléképület, és tartozott hozzá téres konyhakert is. Telep ülésföldrajzi szempontból figyelemre méltó, hogy a központi helyre épült iskolát a süppedékes talaj miatt állandóan javítani kellett. A talajvízzel való küzdelem alighanem állandó lehetett ezen a vidéken, különben nem olvashatnánk olyan közléseket, hogy adott telken belül más helyre kell építeni egy parókiát, összeomlik (szerencsére üresen) egy iskola, kidől az egyik, megroggyan a másik szolgálati lakás fala...Azt is érdemes lenne ellenőrizni, hogy a népesség stagnálása-fogyása, esetleg elvándorlása mögött nem húzódik-e meg alattomosan a vizes lakások gyakori vendége, a tuberkulózis? A fiúk 1885-ben még olyan U alakú épületbe jártak iskolába, amelynek náddal fedett része 1831-ben, zsindelyezett szárnya pedig 1872-ben épült. A három oldal együttes hossza 31 öl, szélessége 4 öl volt. Volt benne a tantermen kívül egy három szobából, konyhából és mellékhelyiségekből és két szobából-konyhából álló szolgálati lakás is a tanítók számára. A II—III. leányosztályok számára 1870-ben vettek egy nádas házat, amelynek főépületéből került ki a tanító szolgálati lakása, melléképületéből pedig a 8 öl hoszszú, 3 öl széles „tágas" tanterem. A lelkész némi keserűséggel állapítja meg, hogy minden iskolaépületnek vert fala van, de valójában óriási eredménynek vagyunk a tanúi, mert a népiskolai törvény (1868) meghozatala után a gyülekezet a maga erejéből oldotta meg a tanteremproblémákat, 6 tanítója közül 5 részére megfelelő lakást adott, a hatodiknak pedig, minthogy helybeli volt, 35 forint lakbérpótlékot fize27 tett... Nem kis dolog az sem, hogy 1872 óta a IV-VI. fiúosztályok tanulói „törvény szabta" padokban ülve gyönyörködhettek az új földgömbben, a falat borító térképekben, a 16 természetrajzi ábrában és a „Batka" szerint csoportosított „fizikai instrumentumokban", amelyek éppen 1885-ben érkeztek Görög István pesti tanszerraktárából. A kisebb fiúk és lányok ugyanakkor 24-24 olvasótáblát használhattak 27 RL PL.Can. Vis. 1885. Omoravica. Parókia és az iskolák. 84
