Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.

A három kerület közül mindhárom összeírás idején a Nagykunságban él a legtöbb görög, ami bizonyára összefüggött a vallásgyakorlás lehetőségével. A Kiskunságban — főként az 1869-es összeíráskor igen kevés a görögök száma, zsidók viszont itt élnek legtöbben kezdettől fogva. A Jászságban az 1869-es összeírás idején — Jászberényt is beleértve — mindössze öt helységben élnek görögök. Nem laknak már ebben az időben Alsószentgyörgyön, Fényszarun, Jákóhalmán és Dósán sem. A görögök létszámán túl kereskedelmi tevékenységük, szerepük is egyre csökken. Ezt mutatja az iparosok és kereskedők 1868-ban készült összeírása. Belőle több szempontból érdekes képet kaphatunk a jászkunsági településeken élő kereskedők számának, tevékenységi körének megoszlásáról is. Jászberényben ekkor összesen 49 kereskedő tevékenyedik. Bár a névsorban még a görög Harsányi Szilárd neve került az első helyre, - aki 30 éve rőfös kereskedéssel foglalkozik - rajta kívül azonban már igen kevés a görög kereskedők száma. A nevek alapján Hadzsi Jánost, Jankóvits Jánost és Moskovits Jánost sorolhatjuk csupán közéjük. Magyar kereskedőt kis számban találunk, a zsidók — beköltözésük megengedésével - hamarosan átvették a vezető szerepet a város kereskedelmében. A felsorolásban szerepel Buck Gábor, az első jászsági zsidó lakos, aki ekkor már 18 éve szintén rőfös kereskedéssel foglalkozik a városban. A Jászkunság többi településéről is hasonló képet kaphatunk. A kereskedők között elsősorban zsidókat, csekély számban magyar lakosokat és mellettük már csupán néhány görögöt találunk. így Jászkiséren Joanovits Szilárd bizományost, Jászfényszarun Rózsa Illés szatócsot, Madarason Nákó Demeter vegyes kereskedőt, Kunszentmártonban Pap István vasárust. A Kerület települései közül Karcagon tevékenykedik a legtöbb kereskedő, 55 fő. Közülük görögnek mondható Kondorosi Pál és Nikolics Konstans. A kereskedők többsége már itt is zsidó. A Kiskunságban hasonló a helyzet, a települések közül csupán Szabadszálláson találunk görög kereskedőt Adamovits Miklós személyében, aki vegyeskereskedéssel foglalkozik. A Jászkunságban ekkor összesen 397 kereskedőt írnak össze. Területi megoszlásukat vizsgálva a legtöbb kereskedőt éppen a Kiskunságban találjuk, ahol 160 fő foglalkozik kereskedéssel. Ugyanakkor a Nagykunságban 120 fő, a Jászságban pedig csak 117 fő, annak ellenére, hogy itt található a kerületi központ is. Ezen a területen olyan mértékben és olyan sokáig korlátozták a zsidók betelepülését, hogy bár 1850 után rohamosan növekszik a számuk, mégsem emelkedik olyan mértékben erre az időre, mint a Kiskunságban. A kereskedelmi tevékenységen belüli munkamegosztás vizsgálatából megállapítható, hogy míg a csekély számú görög elsősorban kiskereskedéssel, vegyes áruk értékesítésével foglalkozik, a zsidók jelentős részt vállalnak a nagyobb jövedelmet biztosító kereskedelmi ágazatokban. így például a jászberényi Braunauer Salamon terménnyel, Deutsch Fülöp bőrrel, Weisz József borral kereskedik, Grün Jakab pedig a rőfös kereskedés mellett terményeket is értékesít. A zsidók között is vannak vegyeskereskedők, szatócsok és igen magas a házalók száma is. SZML Közvetlenül Levéltárba utalt uratok. I. csőm. 87/1868. 51