Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
A Kerület a nyilvánvaló gazdasági károkat is hajlandó vállalni, amit a boltok bezárása, boltbérletek elmaradása okoz. 1843-ban ugyanis a zsidó boltok bezárását 97 rendelik el, ami szintén a kiskunsági településeket sújtja leginkább. A helyi tanácsok nem hajtják végre ezt az intézkedést, ami újabb kivizsgálást eredményez. A Kerület arra hivatkozik, hogy éppen az adózó nép érdekében „a zsidóknak fortélyos csalfaságaitól" kívánta megmenteni a településeket. A kivizsgálás során a legtöbb helység vezetése úgy nyilatkozik, hogy az árverésen más kereskedő nem vállalkozott a bérletre, s a lakosok érdekében szükségesnek látták a zsidók alkalmazását. Maguk is az 1840-es törvényre hivatkoznak, melynek alapján törvényesen jártak el. Lacháza külön hangsúlyozza a tanács „éles fájdalmát" amiatt, hogy a Kerület a törvények kijátSzásával gyanúsítja őket. A tanácsi tiltakozás ellenére bezáratják az üzleteket. A döntést befolyásolhatta a Kunszentmiklóson árusító néhány görög kereskedő panasza, akik szintén ragaszkodtak ehhez. A törvény hatására a Nagykunságban is egyre több zsidó folyamodik a szabad kereskedés megengedéséért. 1850-ben Weisz Farkas Karcagon kér betelepülési engedélyt. Őt azzal utasítják el, hogy az említett törvény csak olyan helységek számára tette kötelezővé a zsidók befogadását, ahol ez már korábban is gyakorlat volt, a Jászkunság esetében pedig ez nem mondható el. „A folyamodó által is idézett 1840. XXIX. törvény czikknek 5* p-a az izraeliták számára a polgári telkek szabad szerezhetésének gyakorlatát jövendőre nézve is csak az olly városokban állapítván meg, mellyekben azok ezen jussnak már azelőtt is gyakorlatában voltak." — írják válaszukban. Weisz Farkas újabb kérelmében már nem lakosi jogot kér, hanem csupán azért folyamodik, hogy a „városban fényes kereskedést nyithasson." A tanácsnak újabb indokot kell találnia elutasítására. Ezt szolgálja a folyamodó kedvezőtlen anyagi helyzete, mivel a Kerület tudomása szerint már kétszer megbukott a kereskedésben, másrészt pedig a boltokat három évente bérlik, s mivel ebből még egy év hátra van, így ismét elutasítják a kérelmezőt. Az első engedélyt saját bolt nyitásara csak két évvel később kapja meg Schneer Ádám. Még a későbbiekben is sok esetben a helységek tanácsai önkényesen döntenek a beköltözésekkel kapcsolatban. Kisújszállásra csak az 1860-as években engedik meg a zsidók betelepülését. 102 A Jászság is igen komoly ellenállást tanúsít a törvény kiadása után is a zsidók beköltözésével szemben. Itt még ezekben az években is jelentős a görögök szerepe, befolyása. A berényi görögök sok esetben fordulnak közösen panasszal a zsidók ellen a különböző fórumokhoz. Mivel a tanács már megengedné kereskedésüket, így 1842ben ismét a nádorhoz fordulnak, s azt kérik, hogy a zsidók a vásárokon csak olyan árukat árusíthassanak, melyek az ő boltjaikban nem találhatók. A nádor a Kerületre 97 Uo. 154-155. 98 SZMLJKK Közig. ii. Fasc. 4. No. 563/1843.; Uo. Fasc. 4. No. 1357/1843. 99 SZML Karcag város jkv. 1850. 89-90. Idézi: HERSKÓ M. 22 23. 100 SZML Karcag város jkv. 1850. 162-163. 101 HERSKÓM. 1977. 25. 102 Zsidó lexikon. Szerk.: ÚJVÁRI Péter. Bp. 1929. 485. 48
