Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Görögök és zsidók gazdasági helycseréje a Jászkunságban / 25. o.
bízza a döntést, amely a görögök kérelmét elfogadva megtiltja az egyéb árusítást a zsidóknak. 103 A későbbiekben, amikor a zsidók azt kérik, hogy legalább lerakodóhelyeket tarthassanak, a görögök igyekeznek ezt is megakadályozni. Még olyan elképzelést is megvalósíthatónak vélnek a tanács támogatásával, hogy szüntessék meg a heti vásárokat csupán azért, hogy a zsidók számára lehetetlenné váljék az árusítás. Ehhez már a nádor sem járul hozzá, s a tanács is a lakosok érdekeit tartja elsődlegesnek. Az első zsidó, aki végül megtelepedhet Jászberényben, Buck Gábor, 1850-ben nyeri el ezt a kivételes jogot. Bár ezt követően folyamatosan és nagy számban telepednek meg a Jászságban és Jászberényben, még a későbbiekben is számos esetben tapasztalható ellenállás velük szemben. Jászapáti városa 1852-ben is visszautasítja a zsidók letelepülési kérelmét. Igen érdekes az az 1859-es beköltözési kérelem, melyben Weisz József Jászberényben kér lakosi jogot. A véleményezéssel Harsányi Szilárd városi tanácsnokot bízzák meg. Az a különös helyzet fordul elő, hogy a görög kereskedő most hatalmi pozícióból dönthet a zsidó árus ügyében. Nem lehet kétséges döntésének kimenetele, érdekes azonban az indoklás, amivel elutasítja a betelepülésért folyamodót. 107 Az okmány külső formája ellen is igen sok kifogása van, melyet nem az arra jogosult személy, a polgármester, hanem egyházi elöljáró állított ki. A fő indok azonban a közösség érdekében tett ún. óvatossági intézkedés, ugyanis a kereskedő elmulasztotta annak igazolását, hogy vagyoni állapota lehetővé teszi a kerületi közterhek vállalását. „Köteles lett volna különösen kimutatni, hogy szegénysége által nem lesz a közösség terhére, mit egyedül vagyoni állapotáról szóló csalhatatlan bizonyítékok felmutatása által lett volna képes teljesíteni." A fenti indokok alapján elutasítják a kérelmezőt, s a tanácsos javaslatára a következőkben minden beköltözőtől megkövetelik az említett vagyoni igazolást. Hasonló intézkedésekkel még lehetett ugyan lassítani a folyamatot, de 1850 után egyre nagyobb számban telepednek meg zsidók a jászsági községekben, városokban is. A sok tiltás és a görögök jelentős ellenállása következtében azonban számuk az összlakossághoz viszonyítva még 1869-ben is itt a legalacsonyabb a három kerület közül és 1910-re sem éri el a 2 %-ot. 108 103 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 2. No. 2511/1842. 104 KÁLMÁNÖ. 1916. 34. 105., in Uo. 47. 106 FODORF. 1941. 217. 107 SZML Jászberény város iratd. 56. fiók. 11. es. 152. sz. 1869. 108 BATHŐ Mór (összeáll.): A Jászkunkerületben 1869. december 31. megkezdett népszámlálás eredménye. Jászberény, 1873. 8-9.; FODOR F. 1941. 218. 49
