Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság klímája és uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. évi főorvosi jelentésben / 337. o.
B. Vizek Az öszves kerületekben különböző folyók, tavak és erek vizei áradoznak; s a' folyamok kiöntései — mellyek majdnem minden évben előkerülnek, valamint az esső és hó víz különböző vidékeken kevesbé-többé terjedelmes vizenyős, mocsáros tájékokat képeznek; Jelesül: A Jászságon két folyó, a' Tárna és Zagyva ömledez keresztül; elsőbbik a' Mátra hegyaljának keleti, utóbbi pedig nyugati oldaláról eredvén, számtalan kanyargásokban az egész kerületen átfut; mindkét folyó majd Mihálytelke községénél egyesül, s' aztán Szolnoknál a' Tiszába szakad. E' két folyam gyakorta elárasztja a' Jászság tetemes területét, mikor is vizeik, a' mátrahegyi vízárjai által megdagadozva, siker partjaikon túl hágnak. Az áradások rendesen tavasszal, részből nyár közepén állnak be; terjedelmük olly széles, hogy az egész vidék Dósától fogva Jászberényig, Jákóhalma és Miháltelke határait ide értve, mintegy 2—3 Q mfd terület mind a' vízben úszik, melynek mélysége néhol 2—3 lábra is növekedik. Hlyen két vízárasztást értek meg a' Jászok 1845 ben , melynek elseje April, hó elején, másika Julius havában köszöntött be; melly alkalommal a' víz magassága és tömege ember emléket haladó fokra emelkedett. Hasonlókép 1857. november végén egy nem csekély víz áradásnak valánk tanúi, melly azonban szerencsénkre 4 nap alatt egészen eltűnt. E' két folyam áradásain kívül még nevezetesen Kísér városának határa évenként körülbelöl 6000 holdnyi területen elborítatik a' Tisza árjaitól; melly áradások töbnyire tavasszal állnak be; noha némelly években (1851) három illy kiöntést is lehet tapasztalni; mi éppen nem csuda, minthogy a' Tisza ezen tájékon alig bir 100 ölnyi hosszaságban 1 lábnyi eséssel; - idejárul még a' táj sík és lapos helyzete, mi által a' vízár természeti medribe nagyhajósán futhat vissza; úgy hogy ott folyvást vizek panganak. Nyár közepén ugyan az emelkedettebb helyek megmenekülnek vizeiktől, de a' laposabb pontokon nyáron át is megmaradnak a' mocsárok; és bár buja ingovány növényzetet tenyésztnek, más felől azonban módfölött előmozdítják az egésségre káros behatású gerjek párolgását. Ugyan ez áll Ladány városa vidékéről is, mellyet a' Tisza (körülbelöl 4000 hold területen) évenként elszokott árasztani; mi által álló vizek, mocsárok, ingoványok még hő nyárban is elég bőven találtatnak annak határában. Ezen folyókon és áradási vizeken kívül még mindegyik Jász közösség határában több, csekély talaj emelkedések által félbe szakasztott majd ismét folytatott széles vizenyős kivágások, ezek.nem különben számos tavak, lápok, mocsárok, melylyéknek vizei itt-ott egész éven át sem állanak, észlelhetők; és nyári szárazságban a' legelő marhák szomjúsága egészségtelen oltására (bár a' sertések enyhítésére) szolgálnak, egyúttal azonban a' légkört is vészthordó párolgásaik által megfertőztetik. Legártalmasabbá válnak pedig ezen vizek közül némellyek a' beléjük évenként ásztatás végett süllyesztett nyers kender által; melynek rothadásba indulása Julius havától octoberig mindegyik község légkörét saját szerű bűzzel tölti el, s' a' honos váltó Iázzak támadását és uraigását hathatóssan elősegíti. A, Nagy Kunságban a 1 Berettyó, Kőrös és Hortobágyal találkozunk, mellyeknek áradásai és kiöntései gyakran tetemes károkat szoktak előidézni. Nevezetesen a' rost Berettyó folyam (melynek alig van esete) Karczag és Kisújszállás városok ha340
