Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság klímája és uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. évi főorvosi jelentésben / 337. o.

táraiban 15000 hold területen az egészségre egész éven át káros hatású ingoványos vidéket képez. Hasonlókép a' Körös áradásai több kevesb álló vizeket és ingóványokat. hagynak magok után hátra. A Hortobágy (meily nem egyéb, mint esső és hó vízből alakúit álló víz, és jelenleg, mióta a' Dobi gát elkészült, a' Tiszába semmi esése nincsen) a' fentebbi mocsár nagyobbításához hatalmasan járul. A Kis Kunságnak ugyan nincsenek saját folyó vizei, de a Duna megérinti a kerületet Laczházánál, és kiáradásai alkalmával egész Kunszmiklósig elterjedez; - hasonlókép a' Tisza is, Maty nevezetű ága által egész Dorosmáig benyúlik. Ellenben a kerületben több ön állású tavak léteznek, mellyek közt a' Halasi tó, a Sós tó, Fejértó, és Pirtó Halas városa vidékén, ismét a' Fejértó a Kisszállási pusztán, és a' Fertő Mizsei pusztán a' legnevezetesbek. Mindezek a' legforróbb nyárban sem száradnak ki, s' a' táj egészségtelenségét tetemesen kegyelik. E' tavakon kivül még mindegyik kiskun község bir saját lápjaival és mocsaraival; nem különben a' terjedelmes pusztákon több egész éven át víztartó mocsárok találtatnak elszórva, mellyek ugyan a' népes helységektől távolabb esnek; s egy úttal a' nyárban epedő sertvéseknek kellő enyhítést nyújtanak, úgy szinte a' gyakran száj és körömfájásban sínlődő szarvasmarháknak gyógy menhelyül szolgálnak. Ivóvíz A' Hármas Kerület mindegyik közösségében találhatni több kevesb egészséges italú vizet szolgáltató kutakat, mellyek azonban a' köz szükségre nem elégségesek; Mindnyájan úgy nevezett vizerányos vizeket képeznek, mellyek részint a szomszédos folyamokból nyerik táplálékukat, részint pedig néhányan közülük a' közel fekvő Mátra hegyi forrásaiból láttatnak el; Jelesül: A' Jászság községeiben általán legfölebb csak 3 használható nyilvános kút létezik, mellyeknek csekély számát növelik a' magánosok udvarain lévő néhány ivó kutak. A' többiek mind rossz ízű, földes lágy, édeses vizet nyújtanak, melly még kellő frisseséggel se bir, minthogy a legtöbb kutak alig 2 — - legfölebb 4 ölnyi mélységűek; mások közülök (mint a Kisériek) a Tisza áradásai miatt iszapossá és zavarossá válnak, s' a' legnagyobb nyári szárazságban sem alkalmasak ivásra. Általán a' Zagyva és Tárna mentébeni lakosok ezen folyamok vizét, mi csakugyan hő nyárban alig lehet az egészségre kedvező hatással — töbre becsülik minden kút víznél. Ennek nyomán tehát minden nagyobb községekben egy-egy artézi kút furatása valódi jótét volna a lakosokra nézve. A Nagykunsági községek e' tekintetből már jobban elláttatván, mert ott mindegyik város emeltebb pontjain elegendő számú jó, egésséges ivóvizet szolgáltató kutak léteznek, mellyek vizeiket hő nyárban is tiszta friss állapotban megtartják; s' ugyancsak itt az artézi kutak furatása nem is szükségeltetik. A Kiskunsági városok ivó víz dolgában sokkal kevésbé szeren esések,'úgy hogy hő nyárban egy-egy községben alig akadhatni 2—3 használható kútra; sőt ezek is teljességgel elhanyagolt és romlott állapotban léteznek. A' nyilvános kutak felújítása és artézi kutak furatása itt óhajtott szükség; mellyeknek sikerétől a' fenn emiitett talaj minémüségénél fogva, kérkedni sem lehet. Czélerányos csöves vízvédeket alkotni alig lehetséges az egész kerületben. Még szűkebben s' gyérebben találunk használható s' jó karbeli mindég tiszta 341