Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Botka János: A Jászkunság klímája és uralkodó betegségek összefüggése egy 1852. évi főorvosi jelentésben / 337. o.

Illés László 1855 utáni tevékenysége a megmaradt iratokban már nem kísérhető nyomon. Azt sikerült csak megtudnunk, hogy a belügyminiszter 1855 tavaszán, 600 7 forint évi illetménnyel, „megyei orvossá" nevezi ki, s hogy 1861-ben már nincs Jászberényben, ahol a hatóságok azt tudják róla, hogy ismeretlen helyen tartózkodik. Megállapítottuk végül még azt, hogy az értékes szakember az 1860-at követő viszonyok között is fontos hivatalhoz jut: 1863-ban a kiskun kerület főorvosa lesz, s Félegyházára költözik. Forrásismertetésünk az Iliés-adatok bemutatása mellett az egészségügy jászkunsági történetének kutatásához még néhány — latin és német nyelvű iratokból kigyűjtött — adatsorral is hozzá kíván járulni, amelyek egyben segítik a közölt forrás több oldalú kutatói megítélését és felhasználását is. (Lásd: Függelék 1., 2.) II. Az öszves Hármas Kerület, úgymint a' Jászság, Nagy és Kis Kunság, Magyarországnak majdnem középpontján, részint a' Duna, és Tisza közt, részint utóbbin túl fekszik, három (4) egymástól elkülönzött darabban. [...] A. Talaj A' talaj e' nagy rónán a' három kerülethez képest különböző: A' Jászságban a' föld felső rétege általán kevésbé-többé homokos, vagy tiszta fekete agyagból áll; melly nedves idő járattal feneketlenül feliágyúi; a' nyári hőség által pedig aczél módjára megkeményedik. Hellyel közzel még részint kopár, részint szöllő tőkkel és nyárfa erdőkkel beültetett röp homok tűnik fel; melly jelesül Jászberény városa határában Nagykáta és Tápió Szele felé, nem különben a' Fénszarui határban összesen véve mintegy 3-4 H mfd területen fordul elő. - Az utánna 2-3 lábnyi mélységben következő földréteg sárga agyagból éli, mellyet hellyel közzel meszes homok váltogat fel. A' Nagy Kunságban a' talaj (némelly kissebb székes vidékeket kivéve) általán termékeny fekete agyagból áll. A' reá következő földréteget homokos agyag képezi. A Kis Kunság talaja részint fekete, részint székes szürke agyagból, részint iszapból és televényből áll; mellyeket azonban általán véve a' tiszta vagy székes homok háromszoros mennyiségben túlhalad. Agyag a kerület nyugati és déli oldalán uralg; a homok ellenben annak közép pontját és északi széleit egészen elborítja. E' homok igen finom szemetű röp homokot képez; mely a' szabad pályájú szelek által délkelet felé kegyelt vándorlásában, szőlőtő és faültetvények által némükép feltartóztatik és lerögöztetik. Itt-ott még finom szemetű kavics is találtatik; mely azonban, miként az agyag, széksó tartalmú; a' saanai pusztán meszes homokkőre is akadtak már. SZML Főkapit. Elnöki mutató. 416/1855. sz.; üo. Jászberény járási kapit. iratai 248/1855. sz. Vo. Jászkim Kcr. Közgyűlési jkv. 654/1861. sz. 'Uo. Főkapit. Elnöki iktató 995/1863., 946/1863. sz. 339