Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból / 249. o.

ten jogtalan birtokhatárokat állítva fel, ezen apát és a konvent mondott birtokához tartozó földjeinek, erdeinek, rétjeinek és halastavainak művelt nagy részeit [...] a boldogult Géza, hajdani magyar király, tudniillik az említett monostor alapítója kiváltságlevelében

4 leírt határokat áthágva, amelyek világosan el voltak különítve, ugyanezen Tiszaság [Saagh] falubirtoktól elválasztva, a maguk környező birtokához csatolták és azokat az apát és a konvent gyakori intései ellenére visszaadni és visszaszolgáltatni a legkevésbé sem igyekeztek, illetve jelenleg sem igyekeznek [...] erőszakkal visszatartva azokat maguknál az apát és a konvent igen nagy sérelmére; és eme tiltakozást megtéve a fentnevezett Bálint deák a mondott birtok közvetlen szomszédságában körös-körül lévő nemeseket együttesen és egyenként, nevezetesen pedig Vezsenyi másként Kürti Miklós fia László, Szunyogi Miklós, Kátai másként Ugi Domokos, Pókaházi Póka nevezetű László és János, Csépai Mihály és János, továbbá Istvánházi István és András mestereket és bárki mást is az említett módon tett, vagy teendő ilyesfajta illetéktelen birtoklástól, határjárástól, a határjelek elmozdításáról, a földdarabok ezt követő elcsatolásától [...] azon Henrik apátúr és a [garamszentbenedeki] konvent helyett és nevében előttünk nyilvánosan eltiltotta és világosan ellentmondva, valamint ellenvetve ellentmondott, a jelenlegi levelünk bizonysága szerint; Kiadatott a mi említett közgyűlésünk hatodik napján [november 2-án], a mondott említett helyen [Szolnokon], az Úrnak az 1406-odik évében Az oklevelet Fejér György már kiadta hibásan és hiányosan. Regesztás formában pedig Mályusz Elemér ismertette. A hátlapján középen egy nagyobb és egy kisebb pecsét nyoma látható. OL DL 9252. A közgyűlés bizony ságlevele a rendeltetésszerű tartalmán kívül két nagyon fontos információval szolgál számunkra. Az egyik szerint egészen biztos, hogy 1406ban a megye főispánjai még az erdélyi vajdák, amiben röviddel ezután változás következik be. A másik információ pedig a jelenlegi ismereteink szerint - az egyetlen biztos tudósítás arról, hogy az egyetemes nemesi közgyűléseket esetenként (?) Szolnokon is tartották, nemcsak Sződemeteren. Ebből kiderül, hogy Tiszaság a garamszentbenedeki szerzetesház birtoka volt az utóbbi alapításától, 1075-tó'l kezdve. Tiszaság ma Tiszaug része. Az eredeti latin szöveg: „signanter autem magistros Ladislaum filium Nicolai de Wesen alias de kwrth, Nicolaum Zunyugh, Dominicum de Katha alias de wgh, Ladislaum et Johanncm Poka dictos de pokahaza, Michaelem et Johanncm de Clicpha, autem Stephanum et Andreám Istphanhaza". FEJÉR György: Codex diplomaticus hungaricus, Budae 1841. X/4. kötet 576 578. MÁLYUSZ Elemér: Zsigmondkori oklcvéltár Bp. II/l. köt. 639-640. 254