Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Külső-Szolnok megyei oklevelek a XV. századból / 249. o.
3. Külső-Szolnok vármegye két alispánjának bizonyságlevele kezességvállalás teljesítéséről 1407. l Mi Pázmándi János és Lépes Lóránd nevezetű mesterek, Külső-Szolnok vármegye két alispánja [magistri Johannes de Pazmad et Loránd dictus lépes vicecomites [...] Comitatus de Zolnok exteriori] és két szolgabírája adjuk emlékezetül; hogy a mondott Szada [Zada] nevezetű Jakab fiai, Mihály és János ama öt forint újpénz tárgyában — amivel atyjuk ezen szolgabírók előtt, a néhai Kecsentnek [Kechent] mondott Pál özvegyéért, nemes asszonyért kezességet vállalt, ezen szolgabíróknak a fent említett pénzösszeget közönséges dénárokkal megfizették; ezért őket teljes mértékben és minden tekintetben szabadoknak nyilvánítottuk; Kiadatott Szolnokon [in Zolnok], az Úrnak az 1407-ik évében Az oklevél kiadatlan. Regeszta tormájában közölte már ifj. Palugyay Imre, Mályusz Elemér, valamint Gorove László is. Hátlapján kis viaszpecsétek nyomai láthatók. OL DL 10.756. Az oklevélben említett nevek Külső-Szolnok vármegye volt közép-tiszai részén teljesen ismeretlenek, korábbról és későbbről is. Ez azt sugalmazza, hogy a megye akkori keleti feléből - a későbbi Közép-Szolnok megyei, ill. a még későbbi Szilágy megyei részéből - valók. Más szóval a megye közép-tiszai, ill. keleti felének közigazgatási egysége 1407-ben még érintetlennek tűnik. Az oklevél nem tünteti fel sem a hónapot, sem a napot. Pázmándi János nem közismert személy. Lépes Loránd mar 1406-ban is Laczk Jakab es Tamási János erdélyi vajdák familiárisa, 1408. március 13-tól birtokos az erdélyi Fehér vármegyében, 1415-1438 között erdélyi alvajda. 3 Ifj. PALUGYAY Imre: Magyarország történeti, töldirati s állami legújabb leírása III. Pest, 1854. 319. 4 MÁLYUSZ Llemér: Zsigmond-kori oklevéltár 2/2. köt. Bp. 1956. 103. GOROVE László: A Szolnokvári viszontagságokhoz járuló Toldalék. Tudományos Gyűjtemény 1821. évf. VIII. 61. Az oklevél különleges értéke abban áll, hogy több okleveles jelzés szerint egy fontos közigazgatási változás mezsgyéje körül született. Ugyanis nagy a valószínűsége annak, hogy a korabeli KülsőSzolnok vármegye keleti feléből, valamikor 1407-1415 között, kezdték kialakítani - szakaszosan vagy egyszerre - hivatalosan is Közép-Szolnok vármegyét. (Vö. DL 65.005.) 255
