Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.

A Kamara egyéb tevékenysége a talajerő fenntartása terén A Kamara körlevélben hívta fel a gazdatársadalmat arra, hogy a tüzelőanyag biztosítását megfelelő fásítás útján igyekezzenek elérni, és ne az istállótrágya eltüze­lésével („tőzeg") házilag oldja meg tüzelőgondját a parasztság, főleg a szegényparaszt­ság. A tárgyatüzelés elleni akciójuk során 1926-ban Karcagon és Kisújszálláson hatal­mas táblákat állítottak fel a legforgalmasabb országutak mentén, amelyeken demonst­rálták a trágyatüzelésből származó nagy gazdasági károkat. Ily módon is törekedtek meggyőzni a gazdákat eljárásuk helytelenségéről, és igyekeztek a helyes útra terelni őket e kérdésben is. 1928-ban a tengeritermelés fokozása érdekében a Kamara fészektrágyázási kí­sérleteket állított be a tavasz folyamán. A kísérlet eredményesnek bizonyult. A zöldtrágyázás jelentősége is mindinkább előtérbe került. Különösen azo­kon a vidékeken, ahol a kisebb mérvű állattenyésztés folytán istállótrágya csak el­enyésző mennyiségben állt rendelkezésre. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara is már hosszú évek óta felkarolta a zöldtrágyázás terjesztését, ebből a célból kísérlete­ket is végeztetett — többek között a kisújszállási Kísérleti Állomáson is —, de a fő kísérleteket a nyíregyházi Kísérleti Állomás vezette. Az 1940-41. gazdasági évben a Kamara területén 1171 műtrágyázási kísérletet állítottak be. 55 A Kamara 1928 novemberében szervezte meg Talajtani Osztályát, önálló la­boratóriummal ugyan nem rendelkezett, de részben a debreceni Vegyészkísérleti Állomás jól felszerelt laboratóriuma, részben a budapesti egyetem Egyetemi Agro­chemiai Intézete nyújtott segítséget a Tiszántúl jellegzetes talajtípusainak felvételezé­sére és vizsgálatára. Az egész Tiszántúl területéről a legáltalánosabb talajtípusokat képviselő talajféleségekből mintákat vettek fel: 69 talajból összesen 207 mintát. A vármegyénk 16 községéből 48 minta vételére került sor. A talajminták eredményei alapján indították meg szántóföldi kísérleteiket. Ezek célja megállapítani, hogy a tu­dományos kutatásokból leszűrt megállapításokat a gyakorlat miként igazolta. Ezek­ből állították össze az 1929 őszén Debrecenben megrendezett I. Országos Talajtani Kiállítás anyagát is. 56 A Lábassy-féle törökszentmiklósi gépgyár speciálisan kötött talajok művelésére gyártott ekével Kisújszálláson rendezett 1926 tavaszán kísérleti szántást és ekebemu­tatot. Itt ERDEY JÁNOS gazdasági akadémiai tanár végzett szakszerű megfigyelé­52 TMK-első ötév-1927. 14. 53 OMK-1928. 193. 54 OMK-1940. 45. 55 OMK-1941. 250. 56 OMK-1929. 213-214. 57 (1892- ): a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, szakértő a mezőgazdasági gépek és eszközök üzemeltetése és javítása terén. 193

Next

/
Oldalképek
Tartalom