Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.
seket és méréseket a kötött talajon gazdálkodók ezen kedvelt ekéivel és megállapította, hogy ezek a mélyszántásra való hetes ekék megérdemlik, hogy minél nagyobb CO területen elterjedjenek. A termelésfejlesztési akciók A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara egyik fontos feladatának tartotta majdnem negyedszázados fennállása alatt a különböző termelésfejlesztési akciók megszervezését és lebonyolítását. így végezte a mintatrágyatelep, a műtrágyázás, a takarmánysiló, a tengerigóré építés, a növényvédelem és a zsizsiktelenítés munkáját is. Az ezzel kapcsolatos szervezési munkákat a legszélesebb alapokon indította meg, és az akciók lebonyolítását is ellátta, sőt az ellenőrzés munkájára is kiterjesztette tevékenységét. a) Mintatrágyatelep-akció A talaj termőerejének fenntartása és fokozása különösen nagy jelentőségű feladat volt a mezőgazdasági termelésben. Ennek ebben az időben igen fontos tényezője volt a megfelelő mennyiségű és minőségű istállótrágya. Az istállótrágya helyes kezelése különösen a kisgazdaságokban sok kívánnivalót hagyott maga után. Ezzel is magyarázható az a tény, hogy a kisgazdaságokban alacsonyabb volt a termésátlag, mint a nagygazdaságokban, ahol a trágyakezelés és a talaj erejének megfelelő utánpótlása szakszerűen folyt. Ennek a problémának megoldását egyre inkább égetővé, sürgetővé tette az a tény, hogy a Nagyatádi-féle földreform során megszaporodtak - szinte megkétszereződtek - azok a kisgazdaságok, akiknek tulajdonosai jórészt nem sok termelési ismeretekkel rendelkeztek. A földművelésügyi kormányzat éppen ezért bízta meg a kamarákat azzal a feladattal, hogy a reformföldesek mezőgazdasági ismereteit növeljék, helyszíni bejárásaik során termelési tanácsokkal lássák el őket. Ennek egyik részét képezte a mintatrágyatelep-akció is, mint ahogy a többi termelésfejlesztési akciót is a reformföldesek szakmai megsegítése, támogatása érdekében szervezték meg elsősorban. Maga az akció közvetlen célja az volt, hogy a helyes trágyakezeléshez nélkülözhetetlen, jó, de lehetőleg kevés anyagi befektetéssel járó egy-két minta-trágyatelep minden községben megépüljön, és ennek tulajdonosa a trágya okszerű kezelését elsajátítva gazdatársainak példaként szolgáljon. A segély összege trágyatelepenként 120 pengő volt. Az akció 1926-ban kezdődött a Kamara-kerületben és 1941-ig 284 telep épült 58 TMK-első ötév-1927. 13. 59 - , •• TOLNAY Gabor: A Nagyatadi-iéle töldretorm végrehajtása Öcsödön az 1920-as években. Agrártörténeti Szemle 1975. XVII. évf. 1 -2. sz. 198-199. 194
