Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdasági kamara által támogatott szántóföldi növénytermesztés Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a két világháború között / 181. o.
vetésforgók beállítását is elvégezték. 1939 júliusában szerelték fel a Kísérleti Állomáson a debreceni Tisza István Tudományegyetem Meteorológiai Intézetének megfigyelő állomását is, amely augusztustól kezdte meg rendszeres megfigyeléseit. A Kísérleti Állomás saját gazdaságában és a sarkadi Fekete-Körös Ármentesítő és Belvízrendező Társulat által rendelkezésére bocsátott területeken az 1939-40. gazdasági évtől rizskísérleteket is állított be. Az adatok még nehezen voltak értékelhetőek, de már annyi megállapítható volt, hogy az első aratáson sok volt az éretlen és léha szem. Ugyancsak hiányos volt a beérés is, bár ezekből az adatokból még messzemenő következtetéseket nem lehetett levonni. A MÁVAG és a Kísérleti Állomás közösen vettek részt az 1941. évi Mezőgazdasági Kiállításon, ahol az öntözési pavilonban került sor az Állomás által is használt öntözőberendezés bemutatására. A „MÁVAG Közlemények" első számában a Kísérleti Állomás szakemberei írták az öntözéssel kapcsolatos dolgozatokat is. 47 Összegezve a kisújszállási Növény- és Talajélettani Kísérleti Állomás tevékenységét megállapíthatjuk, hogy fő működési területe fennállásának első 10 évében a mészszegény, szikes talajoknak javítási, művelési és trágyázási kérdéseivel kapcsolatos kísérletek elvégzése, azok eredményei alapján megtervezett technológiák gyakorlati megvalósítása képezte. Ezekhez kapcsolódtak az öntözéssel kapcsolatos kísérletek vizsgálatai. Ugyanakkor tevékenyen közreműködött a kultúrnövények talajigényeinek megállapításánál szükséges adatgyűjtési munkálatokban is, és ebből a célból 103 gazdaság adatait gyűjtötték be. Beállítottak még étkezési, valamint takarmányburgonyákkal foglalkozó kísérleteket is. 32 nagyobb gazdaságban kukoricaápolási kísérletekét is végeztek. Ugyanakkor az 1942—43. gazdasági évben már a mentatermesztés fejlesztése érdekében is folytattak kísérleteket. Elvégezték az egyes növényfajták vízigényének vizsgálatát is. Az elvégzett növényházi tenyészedény-kísérleteket két csoportra osztották: úgymint a vízigény megállapítását célzó kísérletek és a sugárzási kísérletek. A sugárzás vizsgálatával a világ élvonalába került a Kísérleti Állomás. Ezek során az egyes elemek és vegyületek által kibocsátott és DR. FEHÉR DÁNIEL által felfedezett rövidhullámú sugarak növényfiziológiai hatását tanulmányozták. 44 TMK-1939. június 18-19. 45 TMK-1939. július 17. 46 TMK-1940.III. 19. 47 TMK-1940.III. 20-21. 48 OMK-1942. 220-221. 49 ,.,.,, Megállapították, hogy a különböző műtrágyák különböző mennyiségének hatására milyen a hozama a száraz mentaszénának, a benne lévó' olajtartalomnak. OMK-1943. 245. (Tekepuszta, 1890. október 27. - Sopron, 1955. február 1 7.): erdőmérnök, növényfiziológus és talajbiológus, egyetemi tanár, az MTA levelező' tagja. - Behatóan vizsgálta az erdei talaj és biológiája, valamint az erdei tak élettartamával kapcsolatos kérdéseket. Megállapította a talajbiológia periodicitását. Máig megoldatlan az általa évtizedeken át vizsgált, az élő növényi szervezetből kiinduló sugárzó hatások mibenléte. Mikrobiológiai kutatásaival a modern talajbiológia egyik nemzetközileg is ismert és elismert megalapozója lett. 51 TMK-1943. 35. 192
