Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Egyesületek a Jászságban a XX. század elején / 143. o.

művelési céllal alakult egyletek nagy része a helyi politizálás színterévé vált, különö­sen azután, hogy gr. Apponyi Albert kiállt az általános és titkos választójog eszméje mellett. Ritka politkamentes kivétel a Beleznay Mór karvezető irányításával 1902. november 1-én újjáalakult ,,Palotási dalkör". Természetesen szintén politikamente­sek voltak a sportegyesületek. A századelő világának érdekes színfoltja a sportok iránti megélénkült figyelem és érdeklődés. Ez a világjelenség, amely 1896-ban újjáteremtette az olimpiai eszmét, a Jászságban is követőkre talált. A berényi korcsolyázó egyesület idényjelleggel mű­ködött. Nem folytattak a mai értelemben vett versenysportot, megmaradtak a sza­badidő eltöltés kulturált módjainak propagálásánál. A „Lehel" Atlétikai Club 1903­ban alakult Hrabeczy Oszkár elnöklete alatt. A „Jászberényi Tornaegyesület" 1905. április 19-én mondta ki megalakulását dr. Koller Kálmán járásbíró elnökletével, (Nyil­vános díjversenyeket is kilátásba helyeztek.) 1908. december 6-án a „Lehel" Tor­nakör és a Jászberényi Torna Egyesület fuzionált Jászberényi Atlétikai Klub elne­vezéssel. A „Lehel" Atlétikai Klubként vagy Lehel Tornakörként hívott egyesület már labdarúgó szakosztályt, vagy ahogy akkor nevezték, footballt is szervezett Jász­árokszálláson. A Jászárokszállás-i T. C. (Torna Club) 1912-ben történt létrehozása újabb lendületet adott a terület sportéletének. Ennek az egyesületnek a megszervezé­sében - legalábbis a „Jászvidék" cikke szerint — részt vett az 1912 nyarán segéd­kántorként a településen tartózkodó Matuska Szilveszter kántortanító is. A jómó­dom fiatalember szenvedélyes „football"-rajongó volt. Később nem ez a tevékeny­sége tette közismertté nevét. Jászapátiban az „Összetartás" egyesület megalakítására csak a háború után 1920­ban került sor, de a birkózás, úszás, kerékpározás már korábban népszerűek voltak a helyi ifjúság körében. Az első világháború előtti évtizedben a segélyegyletek száma nőtt a legfeltű­nőbben. Ezen a területen érvényesült legerősebben a felekezeti jelleg. Tulajdonkép­pen egyházközségek szerint szerveződtek, így létezett katolikus, református és izra­elita segélyegylet. Az egylettípus fejlődésében az 1914-15-ös év hozott döntő válto­zásokat, amikor közös gyűjtéseket rendeztek a magyar katonák téli ruházattal tör­ténő ellátása érdekében. Az 1914—15-ben működő „Uzsonna társaság" hangulatos ünnepélyeket rendezett a hadbavonulók számára. Az utolsó ünnepi rendezvényünk 1915. július 4-én volt Przemysl erődjének visszafoglalása örömére. A háború követ­97 kező két évében szerdánként teát, süteményt, dohányt osztogattak. Az 1917-ben indult Jászberényi Újság cikkeiből azonban már hiányzik a háborúval kapcsolatos nemzeti pátosz, hadisegély, hadiárvák, hadirokkantak és hadiözvegyek ügyei töltik ki az oldakat. Jász Kürt 1907. január 6. Jász Kürt 1908. december 6. Jászvidék 1931. október 18. Jászberény 1915. június 6., július 18. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom