Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Egyesületek a Jászságban a XX. század elején / 143. o.

vezetésével az Országos Köztársasági Párt. A századelő demokratikus paraszt pártjai, a nemzetiségi pártok differenciálódása társadalmi kérdések szerint, majd Bt polgári radikalizmus országos politikai párttá szerveződése tetőzte be a politikai átrendeződés folyamatát. A magyar politika közjogi jellegét azonban ielszámolni nem, csak motiválni tudták. A XX. század első évtizedeiben új korszakba lépett a magyar polgári társadalom, s ugyanakkor kiéleződtek az állam belső ellentétei és nemzetközi nehézségei is. A dualista Magyarország társadalmának és államrendjének elmélyülő válságához sokrétű ellentmondások vezettek. A dualista konstrukciót permanensen bomlasztó tényezők a következők voltak: 1. Az osztrák és magyar nemzeti ellentét, mely a századforduló után ismét kiéleződött. 2. Az itt élő nemzetiségek egyre erősödő mozgalmai, melyek egyre inkább az elszakadás irányába hatottak. 3. A dualista társadalom feudális maradványokkal terhelt szerkezetéből adódó feszültségek és a kapitalizmusra jellemző szociális ellentmondások együttese. 4. A Monarchia nagyhatalmi külpolitikájának Magyarországra közvetlenül ható következményei.

1 11. A XX. század első évei a Jászság gazdaságában, társadalmában nem hoztak döntő változásokat. A vasúti közlekedés fő vonalai elkerülték. Az 1885-ben épült ApátiÚjszász közti sínpár csak helyi forgalmat bonyolított, nem létesített közvetlen kapcsolatot Budapesttel. A birodalom társfővárosához való viszonylagos közelség ellenére is megmaradt a hagyományos mezőgazdaságra alapozott kis-, középbirtokos paraszti életforma túlsúlya. Fodor Ferenc monográfiájában az állattenyésztés bemutatásakor a takarmánytermelést vizsgálva megállapította, hogy ez a fontos ágazat még a huszadik század elején sem tért át egy nagyobb hozamokat biztosító belterjes (istállózó) változatra. A földművelés termékskálája is csaknem változatlan maradt. Jelentősebb ipari üzemként továbbra is a Jászberényi Rabdolgoztató Intézet szűrposztó és pokróc gyárát említették. Modern nagyüzemek csak a XIX. század közepén létesültek. A birtokfelaprózódás és az ipari munkahelyek hiánya a XIX. század második felében erőteljesen megnövekedett számú munkavállaló számára kezdett megélhetési gondokat okozni. Az újonnan létesült leánytelepülések, mint pl. a század közepén Kerekegyháza, vagy 1886-ban Jászszentandrás, ideiglenesen megoldották ezt a problémát. Időlegesen megélhetési lehetőséget biztosítottak a korabeli országos nagyberuházások, folyamszabályozások, vasúti szárnyvonalak építése stb. 1900 körül azonban már ezek is csökkenő számban enyhítik a feleslegessé váló munkaerő rnegMagyarország a XX. században. Szerk.: BALOGH Sándor. Bp. 1985. 2

FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Bp. 1942. 322. 3

Uo. 306. 144