Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)
TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Egyesületek a Jászságban a XX. század elején / 143. o.
élhetési gondjait. A dualista korszak utolsó két évtizedében a Jászság fokozatosan, de egyre észrevehetőbben „távolodni" kezd Magyarország dinamikusan fejlődő kapitalizálódott nagyvárosi világától. Egy régi értékeihez erőteljesen ragaszkodó, élénk közéletű, stagnáló gazdaságú belső periféria születésének lehetünk tanúi. Ennek a lassan tudatosodó „törésnek" az egyik jellemzője a népesség növekedésének megtorpanása 1910 körül, majd stagnálása a húszas-harmincas években. Mindez először Jászberényben észlelhető. A város lakóinak száma 1890-ben 24.331, 1900-ra 26.79l-re növekszik. 1910-ben eléri a 29.675 főt, 1930-ra 30.101. A város népessége átmeneti változások ellenére ma, 1989-ben is kb. 30.000 fő. A kisebb településeken ezek a demográfiai változások évekkel később jelentkeztek. Árokszállás esetében azonban a herényihez hasonló helyzet alakult ki. 1900-ban 12.067 fő lakta, 1910-ben 13.268, 1920-ban 13.616 főre változik a népesség száma. A városiasodás jelei Jászberény mellett csupán Apátiban és Árokszálláson mutatkoztak. A két település ennek ellenére nem tudta a „Rendezett tanácsú Város" kategóriának megfelelő intézményi apparátust fenntartani. Anyagi nehézségeikre hivatkozva 1877-ben, illetve 1886-ban visszaalakultak nagyközséggé. Jászberényben 1906-tól kezdik kiépíteni a villanyvilágítást, ez egészen a negyvenes évek elejéig tart. A csatornázás és a vízvezetékliálózat csak a huszadik század második felében vált jelentőssé. A város tanácsa 1892—93-ban hozott szabályrendeletei — amelyeket 1912-ben Pesti Péter villanyerőre berendezett nyomdájában ki is nyomtattak - helyi igényeket elégített ki. Például megtiltották a birkanyájaknak a főtéren és a közeli utcákon történő áthajtását. Meghatározták a városban nyitható fogadók, vendéglők, kávéházak, kávémérési vállalkozások számát; 3 fogadó, 10 vendéglő, 6 kávéház, 6 kávémérés üzemelt. A fogadók éjjel 2 óráig tarthattak nyitva. Vendéglőt tilos volt nyitni iskola, középület, templom, kórház szomszédságában. A kávéházakat kötelezték legalább egy tekeasztal felállítására, míg a kávémérésekben a tekeasztal felállítás és a kártyázás tilos volt. A többi jászsági településen is hasonló intézkedések születtek, melyek kapcsán létrejöttek, illetve megújultak a társasélet színterei is. Jelentős mozzanat, hogy az új század első évtizedében már kisebb települések is rendelkeztek helyi sajtóval. Lapalapítási kísérletek a három legnagyobb jász településen kívül Jászladányban és Jászjákóhalmán történtek. Jászjákóhalmán 1873. január 1-től a JászKürt címmel indult lap, huszonegy száma jelent meg. Jászladányban pedig 1890ben a Jászsági Kürt elnevezéssel alapítottak lapot. Jász-Nagykun Szolnok Vármegye múltja és jelene. Szerk.: SCHEFTSIK György. Pécs, 1935. 5 FODOR F. 1942. 381. Jászberény rendezett tanácsú város szabályrendeletei. Jászberény, 1912. 1. § 2. §, 8. §. 7 Adatok Szolnok megye történetéből I. kötet. Szerk.: TÓTH Tibor, Szolnok, 1980. 368. 145
