Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 5. (Szolnok, 1990)

TANULMÁNYOK - Balla Ferenc - Wirth István: Egyesületek a Jászságban a XX. század elején / 143. o.

BALLÁ FERENC - WÍRTH ISTVÁN EGYESÜLETEK A JÁSZSÁGBAN A XX. SZÁZAD ELEJÉN I. Magyarországon az ipari forradalom az 1890-es években bontakozott ki és tetőpontját az 1900-as évek elején érte el. A századfordulótól 1914-ig az ország a gyors gazdasági növekedés az iparosodás és a gazdasági modernizálódás korszakát élte át. Magyarország közelítését Európa fejlettebb nyugati országaihoz a gazdasági növekedés európai átlagot meghaladó üteme tette lehetővé. Az ipari forradalom következtében Magyarország a XX. század elejére gyorsan fejlődő agrár-ipari országgá vált. Ez a folyamat átalakította a magyar társadalom szerkezetét. A lakosságon belül csökkent a mezőgazdasági népesség aránya és felgyorsult az urbanizáció. 1890-ben még csak 38 városunk volt, 1910-ben már az ország 62 városában élt a lakosság majdnem egy negyede. A városiasodásban Budapest kiemelkedő szerepet játszott, a főváros elemi erővel vetkőzte le a provincializmus jegyeit. A vidéki városok lassabban követték. Az 1910-es években Budapest lakosainak száma elhagyta az egy milliót, és ezzel az európai ranglistán a hatodik helyre került. A századelőn sajátos kontraszt alakult ki egyfelől a világvárossá nőtt Budapest és a lassabban mozduló vidéki kisvárosok, másfelől a gyarapodás és fejlődés útjára lépő városok és a polgárosodás elől elzárt falu társadalma között. Ebből is következően történelmileg egyidejűleg volt jelen a magyar társadalomban a progresszió és a konzervativizmus. A századforduló után megindult a közjogi pártrendszer átrendeződése is. A politika közjogi tengelye ugyan továbbra is megmaradt, de egyidejűleg keletkeztek olyan új pártok, amelyek elsődlegesen a társadalmi vagy nemzeti problematika, sőt esetenként a világnézet szerint orientálódtak. A rendező elv, a liberalizmus-konzervativizmus tovább differenciálódott, és megjelentek a kimondottan világnézeti és nemzetiségi pártok. Az ideologikus jellegű és szervezett erőre támaszkodó pártok közül elsőként 1890-ben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt bontott zászlót. A második világnézetinek tűnő párt az 1895-ben alakult Katolikus Néppárt volt, amelyben a politikai katolicizmus szerveződött párttá. Célja a keresztény valláserkölcsre támaszkodó reformokkal a kapitalizmus szociális igazságtalanságainak enyhítése. Ugyanezt a célt képviselte a keresztényszocialista mozgalom a munkásság között. A pártstruktúra tovább differenciálódott a századelőn felgyorsuló polgári fejlődés és politikai válságok következtében. Most már a polgárság és parasztság jelentkezett önálló vagy önállósulni akaró politikai erőként. 1900-ban alakult meg Vázsonyi Vilmos vezetésével a Polgári Demokrata Párt. A demokratikus szabadságjogok és a függetlenség gondolatának jegyében született meg 1912-ben Nagy György 143