Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Kocsis Gyula: A Jászság adózása a XVI. században / 9. o.
az V. László korában keletkezett számadáskönyv szerint a jászok és kunok fizetési kötelezettségének egy része volt, és amelynek megfizetését nyomoruk miatt nem várhatták tőlük. Azonban ezen jogkör törvénybe iktatása előtt sem mindig a nádor töltötte be a bírói tisztet, még kevésbé volt ez így a XVI. század folyamán, amikor hosszú időn keresztül a nádori méltóság sem volt betöltve. Kétségtelen tény azonban, hogy a nádor bizonyos esetekben ténylegesen teljesítette bírói feladatát, így pl. 1521-ből több általa kibocsájtott határjárási oklevél maradt fent, illetve több törvénycikk is említi, hogy a nádor által a kunok és a nemesek (birtokai) között felállított határokat a kunok és tisztjeik ismét elrontották. A legfelsőbb jogszolgáltatás tehát a nádor feladata volt, míg adóikat 1459 óta igazolhatóan a budai vár tiszttartójához fizették, akik ettől kezdve felvették a comes cumanorum címet is. Ezzel magyarázható, hogy 1494—95-ben Literátus András budai tiszttartó számolt el a jászkunok taxájával. A Mátyás uralkodásának kezdete óta fennálló állapotot mintegy 60 évvel később törvényekben rögzítették. Az 1514. évi 3. cikkely kimondta, hogy a kunok és jászok a királyi korona jószágai, az 1518. évi bácsi dekrétum pedig a királyi udvartartás kiadásainak fedezésére rendelte a jászoktól és kunoktól származó jövedelmeket, amelyeket a budai tiszttartó kezéhez kellett befizetniük. A budai tiszttartóknak személyes kapcsolata lehetett a jászokkal, erre utal, hogy Dóczi Jánost 1527-ben egy hatalmaskodási ügyben a Jászberényben lévő bírósági házban („...de domo judicis in... Jazberen...") idézték meg. 10 A budai 2 BIRK Ernő: Adalék Magyarország pénzügytörténetéhez V. László idejében. Űj Magyar Múzeum. Pest, 1853. III. évf. 509-515.; közli GYÁRFÁS I. is. GYÁRFÁS István: Ajász-kúnok története. I-IV. 1870-1885. III. Szolnok, 1883. 629.; - THALLÓCZY Lajos: A kamara haszna (lucrum camerae) történetéhez. Bp. 1879. 85-86. 3 FRAKNÓI Vilmos: Az 1485. évi nádori cikkelyek. Századok. 1899. 33. évf. 503.; GYÁRFÁS I. 1883. III. 108., 109., 111., 112., 114. sz. oklevél. 4 GYÁRFÁS I. 1883. III. 251., 252., 253., 255. sz. oklevél. 5 Magyar törvénytár. 1519/32 cikkely, 1522/47. cikkely, 1523/51. cikkely, 1525/6. cikkely és 15 26/41. cikkely 6 GYÁRFÁS I. 1883. III. 272. oldal és 162. sz. oklevél. GYÁRFÁS I. itt egy olyan oklevélre hivatkozik, amelyet FEJÉR GY. kivonatosan közöl (C. D. VIII. 3. p. 6.) és feltehetőleg fordítva értelmez. 7 1559-1561. Parlagi László (GYÁRFÁS I. 1883. III. 271-273.; Uo. 641-643.; BÄRTFAI Szabó László: Pest megye történetének okleveles emlékei 1002-1599-ig. Bp. 1938. 218-219.) 1462. Pohárnok István (GYÁRFÁSÉ 1883. III. 645.); 1463. Be ssenew-i Bertalan (GYÁRFÁS I. 1883. III. 646.); 1473. Literátus István (GYÁRFÁS I. 1883. III. 672.); 1492. Ráskay Balázs (GYÁRFÁS I. 1883. III. 702-703.); 1495. Literátus András (GYÁRFÁS I. 1883. III. 338. Hivatkozik: ENGEL Johann Christian: Geschichte des Ungarischen Reichs und seinen Ncbenländer. Halle, 1797.); 1499-1508. Kubinyi László (GYÁRFÁS I. 1883. III. 712., 718., 726.); 1513. Barach-i Máté (GYÁRFÁS I. 1883. III. 732.); 15 27. Dóczy János (Országos Levéltár R. 319. 15. cs.; SZARKA Gyula: Vác katolikus intézményei és épületei a török hódítás korában. Vác, 1948. 59.); 1535. Fráter György (GYÁRFÁS I. 1883. III. 392.) 8 ENGEL J. 1797. Idézi: GYÁRFÁS I. 1883. III. 338.; EMBER Győző: A magyar királyi kamara bevételei és kiadásai 1555-1562. Századok. 1982. 116. évf. 513. 9 Magyar törvénytár. 15 14/3. cikkely, 15 18/14. cikkely, 15 19/11. cikkely. 10 SZARKAGY. 1948. 59.; OL R. 319. 15.es . 10
