Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Pethő László: Adatok az önkormányzati jellegű iskolairányítás történetéhez / 77. o.
A jegyzőkönyvek viszont valószínűleg azért maradtak ránk, mert az egyháztanácsi ülések anyagát folyamatosan ugyanezen könyvekbe vezették. Az iskolaszékek szerveződése, összetétele Mindhárom iskolaszék az előbb ismertetett 1876-os törvény közreadása után kezdte meg dokumentált működését, a túrkevei 1876-tól, a hajósi és nemesnádudvari 1878-tól rögzítette üléseinek tartalmát. A jegyzőkönyvek szerint többé-kevésbé tartották magukat ahhoz a rendelkezéshez, miszerint háromévenként újjá kell választani a testületet. A többé-kevésbé megjelölés arra vonatkozik, hogy e tekintetben nem mindig voltak következetesek. A túrkeveiek kevésbé dokumentálták ezt, a hajósiak a két világháború között részletesen felsorolják az iskolaszéki választások eredényeit, a nevek mellé a kapott szavazatok számával együtt. A testületek létszáma 10 fő körül mozgott, Hajóson 12, Túrkevén 12-15, Nemesnáduvaron 8-10 tagot választottak a testületbe. Speciális gyakorlat alakult ki az utóbbi helyen, ahol területi elvet érvényesítettek a választás során. A települést felosztották, utca, illetve utcák szerint kapott képviseletet a lakosság a testűlétben. A választás alkalmával különféle módszereket alkalmaztak, a nyílt szavazás, a név szerinti szavazás vagy a szavazó cédulával történő szavazás váltakozva fordult elő. Arra nem találtam példát, hogy szavazási csalás vagy manipuláció miatt szót emelt volna valaki, s ez jegyzőkönyvbe került volna. Az sem jellemző, hogy túlzottan sok jelölt lett volna, de mégis megállapíthatjuk, hogy volt választási lehetőség, mert mindig akadtak olyanok, akik nem kaptak elég szavazatot, s így kimaradtak a testületből, vagy csak póttagokként szerepeltették őket. A testületek tagjai - bár erre nem volt előírás — kizárólag férfiak voltak. Megjegyzendő, hogy a hajósi és nemesnádudvari testület kebelében óvodabizottság működött, melyben viszont csak nők szerepeltek. Köztük számos esetben az iskolaszéki tagok feleségei. A testület élén álló elnök személyéről nem szavaztak, hiszen ő a törvény alapján, hivatalból látta el ezt a feladatot. Ez a személy a református lelkész vagy a katolikus plébános volt. Akadályoztatása, betegsége esetén személyesen megbízott képviselője helyettesítette (káplán) az ülések vezetésében. Az elnök személye meghatározó jelentőségű volt, felkészültsége, befolyása az egész testület működésének jelleget adott. Fontos személyiség volt a világi elnök, aki tulajdonképpen szintén nem választott személyiség, hanem hivatalból tag, a polgármester vagy a jegyző töltötte be ezt a posztot. A testületen belül leginkább ő volt partnere, néha ellenfele az elnöknek. Szerepét megalapozta az, hogy az iskolák anyagi-gazdasági feltételeinek biztosításában lényegesen befolyásolhatta a döntéseket. Az iskolai pótadó kivetésénél, az iskolaépületek, felszerelések biztosításánál, a tanítói állások betöltéséhez biztosított 'Nemesnáduiivar; 1897. március 18-i ülés jegyzőkönyve. 79
