Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Pethő László: Adatok az önkormányzati jellegű iskolairányítás történetéhez / 77. o.

államsegélynél tevékeny szerepet játszott. Egyébként a világi elnök puszta jelenléte is jelentőséget adott a testületnek. A századfordulón kiadott útmutatók nyomán lett még egy nem választott tagja a testületnek, a helybeli orvos, akinek egészségügyi és iskolaegészségügyi kérdésekben volt szava. Ezt a gyakorlatot mindhárom helyen bevezették. Kettős szerepkört töltöttek be az üléseken iskolaszéki jegyzőként szereplő tanítók, a húszas évek végétől az igazgató-tanítók. A törvény szerint a tantestület által választott képviselőként vettek részt az iskolaszék munkájában. A jegyzőkönyvekből kiviláglik, hogy ez a funkció afféle „tűzhöz közeli" helyzetet jelentett. Ez a tanító olyan információkhoz jutott, amelyet társai csak megszűrten, másodkézből kaphattak meg. Maga az a tény, hogy az első számú helyi vezetők döntéseinél asszisztált, önmagában is előnyt jelentett. A karrier, az előmenetel, a kisebb-nagyobb előnyök szempontjából sem volt közömbös, hogy valaki részese volt az iskolaszék tevékenységének. Reitzi Antal hajósi tanító kezdetben évekig jegyző volt, majd fokozatosan haladt előre a helyi előléptetési ranglétrán, majd igazgató-tanító lett. Külön funkció volt a gondnok, mely posztot viszont mindig választással töltötték be. Neki gazdasági ügyekben járatos személynek illett lenni, mert ő kezelte az iskolaszék pénzügyeit, neki kellett gondoskodni az épületekről, az iskolai felszerelésekről. A túrkevei és a jászberényi iskolaszék pecsétje 1933-ból, ill. 1945-ből (SZMLTúrkeve Petőfi u. ált. iskola iratai. 20/1933.; SZML Jászberény város polgármesteri iratai. 7169/1948. sz.) Utasítás a községi iskolaszékek, valamint a községi elemi népiskolák tanítói illetve igazgató-tanítói részére. Bp. 1911. Hajós; 1920-as, 1930-as évek jegyzó'könyvei. 80