Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.

vételét, s lakosként befogadja Kunmadarasra. Astris Mihály kérelmeihez mellékeli a nemességéről szóló bizonyító okiratokat, a nemesi felkelésekhez való pénzbeli hoz­zájárulásról szóló nyugtákat. Abban, hogy a tanács korábbi határozatát megváltoztat­ta, bizonyára nem ez volt a döntő. Sokkal inkább az, hogy a kétszeri publikálás után nem ígért a helybeli lakosok közül senki olyan nagy összeget az ingatlanért mint ő, s időközben Farkas Márton a vételár nagy részét már el is költötte. Ebben az időben már igen nehéz a lakosi jog megszerzése a Kerületben, még a mesteremberek számára sem mindig adják meg. 4 Astris Mihály méltányolja is a ta­nács végső döntését. Elismeri, hogy ,,Ezen Nemes Tanátsnak Privilegialis Szabadságá­ba lett volna ezen vételemet nem tsak ellenzeni, hanem bé jövetelemet telyességgel akadályoztatni." Miután Illéssy János nagykun kapitány és Dóka Márton esküdt köz­benjárásával elnyeri a lakosi jogot, természetesnek veszi, hogy a Kerület közterheit ő is vállalja, illetve a tanács feltételeit magára nézve kötelezőnek tartja: „... magam eddig folytatott kereskedésemmel meg elégedvén, soha a Közönségnek Praejudiciumá­val bolt nyitásáról, árulásról még tsak nem is gondolkozom, bor árulással, felesleg való marha tartással, hogy az által a lakosoknak kárt nem teszek ... mindenféle közterhe­ket, úgy mint akármely esetben elöl forduló királyi szolgálatot, Katonatartást, nem külömben az Helység közönséges szolgálattyát és más akármely név alatt közben jö­hető terheket, nevezetesen Hadi segítséget s egyebeket, reám esendő portiót, valamint más betsületes lakos annak idejében minden ki fogás nélkül magamra vállalom, és meg adom, s tellyesíteni fogom, valamint a T.N. Districtusok rendelései, az Hellység rend­tartásai hozandanak magokkal, magamat mind azokhoz mindenekben alkalmaztatni fogom." 85 A tanáccsal kötött szerződés összefoglalását adja a kerületi lakosok kiváltságos helyzetéből adódó - a helyi szabályozás, illetve hagyomány és szokásjog által formáló­dott - kötelezettségeinek. Redemptus görögök Az elmagyarosodást, a települések életében való aktív részvételt minden bizony­nyal segítette a görögök jó anyagi helyzete. Sokan közülük vagyont gyűjtöttek, házat, földet tudtak vásárolni, s elérték azt is, hogy a Jászkun Kerület egyes helységeiben redemptussá váljanak. Ez nem csupán anyagi elismerést jelentett, hanem annál jóval többet, befogadást az ősi kiváltságosok soraiba olyan területen, ahol ezekre a ki­83 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 8. No. 692/1798. 84 Jászberényben például 1794-ben elutasítják Molnár János csizmadia kérelmet. SZML JKK Közig. ir. Fasc. 8. No. 798/1794. Ebben az iratcsomóban több hasonló elutasító határozatot találunk. 85 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 8. No. 692/1798. 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom