Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.
váltságokra mindig büszkén hivatkoztak, ahol idegeneket nem szívesen vagy egyáltalán nem fogadtak be. Rácz Janovics Mihály görög kereskedő neve mellett először 1799-ben találjuk a redemptus megjelölést a karcagi jegyzőkönyvben. Az ő személye, életútja egyéb szempontból is figyelemre méltó, és a fennmaradt iratokból, jegyzőkönyvek bejegyzéseiből viszonylag jól nyomon követhető. Neve első alkalommal az 1788-as jegyzőkönyvben szerepel. A tanácstól azt kéri, hogy egy istállónak való telket biztosítsanak számára. A következő évben már háza és boltja építését sürgeti a tanácsnál. A jegyzőkönyvi bejegyzés szerint még ebben az évben mindkettő elkészül. 1790-ben vásárolja meg először a városban lévő összes gyapjút a gazdáktól, s hamarosan megszerzi magának a gyapjúvásárlás monopóliumát. Tanácsi határozat alapján mindenki mással szemben elővásárlási joga van a városban lévő összes gyapjú megvételére. Igen fontos ez Karcagon, olyan városban, ahol legfőbb megélhetési forma az állattartás, ezen belül is a juhtenyésztés. Janovics Mihály kérelmét minden évben megújítja a tanácsnál, s a gazdáknak rendszerint 200, ill. 300 forint előpénzt ad. A város folyamatosan biztosítja számára ezt a jogot, ami mindkét fél számára előnyös lehetett. Janovics Mihálynak a fokozatos meggazdagodást jelentette, a város lakosai pedig biztos felvásárlót találtak személyében, aki méltányos áron vette meg tőlük a gyapjút és az állatbőröket. 1791-ben azt kéri a tanácstól, hogy maga is építhessen boltot, olyan feltételekkel, hogy az építés költségeit maga fedezi, a várostól csak téglára tart igényt. Ha a későbbiekben akad olyan, aki nála több bérleti díjat tud fizetni az elkészült boltért, az épület a város tulajdona lesz. A jegyzőkönyvi bejegyzések is tanúsítják, hogy egyre inkább meggazdagodik Janovics Mihály, földet, házat tud vásárolni. Földhöz - mint sok más helyen a görögök — ő is úgy jut, hogy kölcsönt ad Rab István részére, aki azt nem tudja visszafizetni. így először zálogképpen adja át a 9 láncalja földjét Janovics Mihálynak, később pedig kénytelen örökös tulajdonba átengedni. 1799-ben házat vásárol Fazekas István madarasi prédikátortól. Ekkor emlí86 Redemptusok azok lehettek a kerületben, akik 1745-ben földet váltottak. A redempciós összeg helységenként változott. A XIX. században már azokat tekintették valódi redemptusnak, akiknek legalább 25 forintos vagy 10 köblös földjük volt. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A Jászkunság társadalma és igazgatása 1748-1848-ig. In: A Jászkunság kutatása 1985. KecskemétSzolnok, 1987. 352.; A Nagykunságban, ezen belül Karcagon is korlátozzák a kiváltságos területre való beköltözést, a redemptussá válást. BELLON Tibor: Karcag város gazdálkodása (Földművelés). Szolnok, 1973. 14. 87 SZML Karcag város jkv. 1799. 384. A jegyzőkönyv 1794-ben említi először Rácz Janovics Mihály néven, a későbbiekben pedig Rácz Mihály néven szerepel. A feldolgozásban a Janovics Mihály nevet használjuk. 88 SZML Karcag jkv. 1788. 38. 89 Uo. 1789.34. 90 Uo. 1790.243. 91 Uo. 1791. Uo. 1795. 111-112.; Egy láncalja föld Karcagon ebben az időben kb. 2 kh volt. BELLON T. 1973. 12. 43
