Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.
Arad vármegyében kapták, az erről szóló oklevelet a Kerületben az 1799-es közgyűlésen hirdették ki. A család egyik tagja, Pál aradi püspök volt. Aláírásával többször találkozunk a karcagi egyházközséghez tartozó görögök egyházi és oktatási vonatko77 zású ügyeiben küldött levelekben. Rácz Janovics Mihály karcagi kereskedő nemességének kihirdetésére vonatkozó adatot nem találtunk. 1809-ben Demeter Kiró végrendeletének hitelesítőjeként szerepel először Nemes Rácz Mihály aláírással. Ugyanennek a végrendeletnek a módosításánál Nemes Rácz István aláírása görögül és magyarul is megtalálható pecsétjével együtt. Egy 1812-ben készült karcagi egyházkerületi névsorban öt kereskedő neve mellett találjuk a nemes megjelölést. 79 Igen sajátosan alakult a Jászkunságban a beköltöző vagy itt élő nemesek helyzete. A Kerületben élők — bár jelentősek voltak a közterhek - mentesültek az úrbéri kötöttségektől, nem volt robotkényszer és földesúri adó. Ez vonzóvá tette az idegenek számára a betelepülést. 80 Szívesen költöztek nemesek is a Jászkunságba, hamarosan azonban tapasztalniuk kellett, hogy nemességükből eredő kiváltságaik csak bizonyos keretek között, illetve a redemptusi jogok elsőbbsége után érvényesülhettek. Míg máshol a társadalmi hierarchia legfelső szintjén helyezkedtek el, itt ezt oi a helyet a kiváltságos jogállás következtében a redemptusok foglalták el. Ugyanakkor az egyes személyek vonatkozásában a kiváltságos helyzet, az ún. kollektív nemesség a valódi nemesi kiváltságoknál kevesebbet jelentett. Nem élhettek a földesúri jogokkal, személyük után adómentesek voltak, de vagyonuk után nem. Fizették az állami adókat, viselniük kellett a katonai beszállásolás terheit és az önkormányzat költségeit. Az adók elosztásáról testületileg döntöttek. Amikor az említett Astris Mihály első alkalommal kéri a kunmadarasi tanácsot, hogy Pestről ide költözhessen, mert Farkas Márton házát, portáját már megvásárolta, a tanács ezt nem engedélyezi számára. Azzal az indokkal utasítja el, hogy már az itt élők számára is kevés a szabad földterület, a megvásárolható ingatlan: ,,... hogy újabb bé jövő jövevényekkel, idegenekkel el élt kevés határunk ne terheltessen, az instánsnak lakásra való bé jövetele meg nem engedtetik." A többször megismételt, Kerülethez is benyújtott kérelem után a tanács 1798-ban úgy dönt, hogy ha nevezett kereskedő nem kíván a város kárára boltot nyitni vagy bort árulni, megengedi a ház megif* SZML JKK Közgyűlési jegyzőkönyv. 1799. 381.; A nemességet 1791-ben kapta a család II. Lipóttól. NAGY Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest, 1857. 76. 77 P1.: SZML Karcag város jegyzőkönyve. 1806. 6.; SZML JKK Közig. ir. Fasc. 8. 1807/1796. stb. 78 SZML JKK Polgári perek. 21. füz. 1. köt. 62. sz.; A nemességet 1689-ben kapták és Szabolcsban hirdették ki. SOŐS Adorján: Magyar nemesek a Jászkunság területén. Pápa, 1935. 23. 79 SZML JKK Közig. ir. Fasc. 4. No. 923/1812. 80 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet: A ,,rendszeres bizottsági munkálatok" szerepe a Jászkun Kerület közigazgatásának megreformálásában 1791-1843/44. Zounuk 1. Szerk.: BOTKA János. Szolnok, 1986.106-107. 81 Uo. 106. 82 Uo. 41
