Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)

TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.

rint foglalta össze az idegenben élő görögök és az anyaország kapcsolatát. A gazdasági élet területén - különösen a hűségeskü előtt, a vándor kereskedés időszakában — a kivitt tőke az óhazában hasznosult, élénkítve ezzel a polgári fejlődést, a társadalmi differenciálódást. Kozániban például - ahonnan szinte a legtöbben jöttek el kereskedés céljából — kisipari centrum jött létre. Bőkezű adományaikkal segítették a hazai iskolák, könyvtárak, kulturális alapítványok létesítését. Pesttel, Béccsel való közvetlen kapcsolataik hozzájárultak az európai kultúrához történő közeledéshez. A felvilágosodás eszméi, a szabadságeszmék elsősorban a pesti görögökre hatottak. Ez akkor kapott nagyobb jelentőséget, amikor Rigasz Velesztinlisz költő 1796-ban annak a titkos szervezetnek az élére állt, amely a görög nép felszabadítását tűzte ki célul. A görögök szabadságküzdelmeit ugyanakkor szinte egész Európa - köztük Magyarország - haladó erőinek rokonszenve kísérte. A görög függetlenség kivívása csak jóval később, 1829-ben valósult meg, aminek hatására több görög visszatért hazájába. A Jászkunságban nem találjuk nyomát annak, hogy 1829 után kivándorlás indult volna meg. Csekély számuk mellett ebben bizonyára szerepet játszott az is, hogy az itt élők szokásaival együtt átvettek egyfajta mentalitást, a hagyományosan erős udvarhűséget, az uralkodóházhoz való feltétlen ragaszkodást is. Görög nemesek a Kerületben Az asszimilációs folyamat része, hogy megnyílik az út a társadalmi felemelkedés felé. Meggazdagodva, többen redemptusi jogokat szerezhetnek a Jászkunságban. Vagyonuk révén a polgárjog megszerzése országosan gyakorlattá válik, sőt sokan nemességre is szert tesznek. A XVIII. század végén a görög eredetű nemesi családok száma az országban 500-ra tehető.

73 A jászkunsági iratokban is találunk nemesi előnévvel szereplő görög kereskedőket. Nemes Astris Mihály pesti kereskedő 1797-ben fordul kérelemmel a kunmadarasi tanácshoz, hogy ott megtelepedhessen, melyet a tanács 1798-ban engedélyez számára. Iratai között megtalálható a család nemességét bizonyító okmány is.

74 Jászberényben az 1803/04-es vagyoni összeírásban Avakumovits Serafin és Avakumovits Dávid neve mellett szerepel a „nobilis" megjegyzés.

75 Nemességüket Sztéfanosz PAPADOPULOSZ: A magyarországi görög diaszpóra történetének néhány kérdése. Előadás a Magyar-görög kapcsolatok c. tudományos konferencián. Bp. 1989. május 8-10. FÜVES Ödön: A Rigasz-féle Baráti Társaság és a pesti görögök. Századok. 1970. 1. sz. 75-76. SCHÄFER L. 1930. 53.; Közülük is kiemelkedik a nagyszentmiklósi Nákó család és a Sina család. Sina Györgyöt baráti kapcsolat fűzte Széchenyihez, a gazdag báró támogatta a Lánchíd építését anyagilag. Fia Simon igen sok kulturális alapítványt tett, 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjai közé választja. (HORVÁTH Endre: Az ujgörögök. Bp. 1943. 58-61.) SZML JKK Közig. ir. Fasc. 8. No. 692/1798. SZML Jászberény város iratai. Conscriptio 1803-1804. 82-85. 40