Zounuk - A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 4. (Szolnok, 1989)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: A görögök beilleszkedése a Jászkunság gazdasági és társadalmi közösségébe / 27. o.
13. A ki nevezett Tutorom Rácz Mihály Gyermekeinek 100 Rft 14. Erős Pál Kun Hegyesi Kereskedő Gyermekeinek 100 Rft 15. Erős Juliannának - Roffról 100 Rft 16. Szent Imrei Illés István Kereskedőnek 100 Rft 17. Abádi Takács Miklós kereskedőnek 200 Rft 18. Nagy Körűi szegény kereskedőnek 100 Rft 19. Tisza szőlősi Márko szegény árváinak 100 Rft 20. Szent Imrei Demetráttyi szegény kereskedőnek 100 Rft 21. Ároktői - Özvegy Tódornénak 100 Rft 22. Hagyok ollyan Nevezetlen ó Hiten lévő szegények számára, akik most hirtellen eszembe nem jutnak. 300 Rft 23. Hagyom a portámat a mellyéket vettem, révész Gönczi Szütsné és Szabó Kovátstól, az Erős Pál Gyermekeinek, hogy azon házat építessen. 24. Hagyom az Szántó Földeimet a Kardszagi Görög Szent Ekklézsia részére. 25. Mind ezeken kívül, amiket már el testáltam, ami felől haladja, hagyom a Kardszagi Görög Ekklézsiának, hogy a Tutor az Oltárt ki Pingáltassa. 26. Utoljára hagyok a Kardszagi Görög Papnak az könyörgésekért 100.-" A Jászkun Kerület iratanyagában található sok polgári peres irat bizonyítja, milyen gyakran keletkezett évekig tartó viszály, pereskedés egy-egy végrendelet nyomán. A késői haszna ennek, hogy a fennmaradt iratcsomók igen gazdag információt tartalmaznak. A végrendeletek mellett sokszor a hagyatéki leltárak, boltleltárak, pénzügyi feljegyzések is megőrződtek. A görögöknek közismerten jó nyelvérzékük volt, hamar elsajátították a magyar nyelvet is. Csigarida Miklós görög parókus amikor 1810-ben azt kéri, hogy hívei is bekerülhessenek Karcagon a tanácsba, egyik fő szempontként arra hivatkozik, hogy azok írás és nyelv dolgában tanult emberek. Ennek ellenére a Kerületben a fontos iratok, végrendeletek, szerződések még a XEX. század elején is görög nyelven készülnek. Gyakran szerepel az egyes iratoknál a megjegyzés: görögből magyar nyelvre fordítva. A nyelvhasználat sok esetben vitára, pereskedésre is okot ad. A görögül készült végrendelet esetében - főként ha azzal az érintettek nem értenek egyet - el kell dönteni a hitelességet, amire csak az lehet hivatott, aki maga is jól ismeri a nyelvet. így mintegy írásszakértőként kérdezik meg például Kiró György végrendeletének vizsgálatakor a tiszaroffi Georgy Drakot. A későbbi években, amikor már magyarnyelven készülnek a hasonló jellegű iratok, az aláírás mellett gyakran szerepel görögül is a név. Az adományozások kapcsán felmerülhet a kérdés, vajon a magyarországi görög diaszpóra mit adhatott szülőföldjének. Az idegenben élő, de a hazájukba való visszatérés reményét sokáig megőrző görögök hogyan tudták segítem otthoni társaikat. Sztéfanosz PAPADOPOLUSZ több szempontot vizsgálva előadásában a következők sze°*SZMLJKK Közig. ír. 2176/1811. 70 SZML JKK Polgári perek. 21. füz. 1. köt. 62. sz. 39
